Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Utóöröklés. 323 helyettesnek ismét helyettes nem rendelhető s a hitbizományilag helyettesitett utóörökösnek a vagyonnal való szabad rendelkezés meg- nem tiltható; tekintve, hogy a B. V. elhunyta esetére további intézkedések oly természetűek, melyek hitbizományi jellegűek, milyeneket tenni a végrendelkezőnek jogában nem állott; ennélfogva ifj. B. V. utóörökösnek volt elfogadandó, kinél a hitbizományi korlátozás megszakad. (1896. jun. 1., 3334. sz.) Győri T.: hh. Habár a végrendeleti örökös a végrendeletet rendszerint csak egész terjedelmében fogadhatja el és annak tételei közt nem válogathat akképpen, hogy a reá nézve kedvezőket elfogadja, a kedvezőtleneket pedig visszautasítsa, mindazonáltal a végrendeleti örökösnek ez a korlátozottsága csak addig terjed, a meddig egyes végiendeleti intézkedések érvényesek, mig a végrendeletnek törvénybe ütköző, ekképen önmagukban érvénytelen egyes intézkedései a végrendeleti örökösre nem kötelezők. Ebből következik, hogy a végrendeleti örökös, illetve utóörökös, a ki a reá vonatkozó végrendeleti intézkedést elfogadja, az ő ellenében, illetve az ő terhére tett utóörökös rendelést, a mennyiben azt törvénynél fogva érvénytelennek tartja, megtámadni jogosított és azt elfogadni nem tartozik. Hitbizományi helyettesités akkor forog fenn, mikor a végrendelkező vagyonát, vagy annak egy részét valakinek a kirendelt örökösnek azzal a korlátozással hagyja, hogy ennek halála után az öröklött vagyon más valamely harmadik személyre a helyettesitett örökösre menjen át. Igaz, hogy hitbizományi helyettesités esetén a kirendelt örököst mindaddig, mig a helyettesitett örökösnek utóöröklési joga fennáll, az örökség tárgyára nézve csak haszonélvezet illeti, mindazonáltal a között a végrendeleti intézkedés között, mely szerint valakinek csak haszonélvezet, más valakinek a haszonélvezettel terhelt vagyon hagyatik és a hitbizományi helyettesités közt lényeges különbség van annyiban, a mennyiben az, a kinek csak haszonélvezet hagyatott, egyedül haszonélvezetet, a kirendelt közvetlen örökös pedig, a kinek a végrendelkező hitbizományi helyettesítéssel utóörököst rendelt, az örökség tárgyának a helyettesitett örökös utóöröklési jogával korlátozott tulajdonjogát szerzi meg: a minek további következménye abban nyilvánul, hojjy mig az, a kinek a végrendelkező csak haszonélvezetet hagyott, magának a végrendeletnek alapján tulajdonjogot nem szerezhet, addig a kirendelt örökös a hitbizományilag helyettesitett örökösnek őt megelőző elhalálozása esetén magának a végrendeletnek alapján korlátlan tulajdonjogot szerez, sőt a neki jutott örökségről már a tulajdonjogát korlátozó utóöröklési jog fennállása alatt az utóöröklés be 21*