Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Utóöröklés. 315 Utóörökösnevezés az elidegenítés tilalmát is magában foglalja. 227. Szegszárdi tsz.: Felp.-t keresetével egészben elutasítja, ellenben L, 2. és 7. r. alp.-ek által támasztott, valamint 3., 4. a. 8. r. alp.-ek által feltételesen a keresetűek helyt nem adása esetére előterjesztett viszonkereseteknek, s illetve ellenkérelmeknek egészben helyt ád s megállapítja, hogy végrendelet hátrahagyásával elhalt G. R. hagyatékát képező ingók és ingatlanok végrendeleti öröklés czimén 2. r. alp.-t illetik meg, mégis azzal a korlátozással, hogy ezt a vagyont elidegenitenie és megterhelnie nem szabad, és hogy ez a vagyon a 2. r. alp. halálával hitbizományi helyettesítés utján való utóöröklés czimén és minden elidegenitési és megterhelési tilalomtól menten, mint ez esetben már szabad vagyon a következő sorrend szerinti, akkor életben levő, illetőleg létező utór'rökösre száll át, és pedig: a 2. r. alp.-nek korelsőbbség szerint következendő férfi örököse, vagyis ennek legidősebb fia, és fiának az áei örökösödésben mindenkor legidősebb fiutódai s elsőszülött fiának férfi örökösökben leendő magvaszakadtával másodszülött fia, illetve ennek hasonló sorrendben következő férfiutódai. Indokok: Nem vitás a felek közt az a körülmény, hogy az örökhagyó végrendelete 1. pontja értelmében, felállíttatni rendelt hitbizományhoz a királyi jóváhagyás az örökösök által kérelmeztetett, ámde a jóváhagyás megtagadtatott. Örökhagyó végrendeletében az 1. pontban felállíttatni rendelt hitbizomány tárgyául kijelölt vagyont illetőleg rendelkezett arra az esetre is, ha a hitbizomány jóváhagyása bármi oknál fogva megtagadtatnék, ez a rendelkezés a végrendelet 12. pontjának 3. bekezdésében foglaltatik. Rendelte pedig az örökhagyó az esetre, hogy ezen tolnamegyei jószágaira általa kinevezett főörökösök örökösödési sorrendjüket ezután is megtartsák. Ez a rendelkezés kimondja, hogy a tolnamegyei jószágokra, melyek t. i. a végrendelet 1. pontja szerint hitbizomány tárgyául jelültettek ki, ugyanazok legyenek az örökösök és ugyabban a sorrendben, a kik és a mint az örökhagyó által eme vagyonra főörökösöknek már kineveztettek. Minthogy nem vitás az, hogy örökhagyónak Tolnamegyében más vagyona, fekvősége nem volt, mint a melyeket a végrendelet 1. pontjában a hitbizomány tárg}rául kijelölt, minthogy a végrendelet többi pontjaiban sem foglaltatik tolnamegyei javakról rendelkezés, nyilvánvaló, hogy a végrendelet 12. pontjának 3. bekezdésében tolnamegyei jószágaira általa kinevezett főörökösökre történt hivatkozás csakis a végrendelet 1. pontjában foglalt rendelkezésre, illetve személyek nevezésére vonatkozhatik. Habár a vég-