Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

312 Öröklési jog. mondassék, elutasittatott, érintetlenül abban a részében pedig-, mely szerint a perköltség" kölcsönösen megszüntettetek, hh.; egyéb részében azonban mv. s a per főtárgyára vonatkozó rendelkezésében az elsőbiróság Ítélete hh. Indokok: Az 1848. aug. 30. elhalt L. J. után maradt örökséget az alapon követeli felp. kizárólag a maga részére, hogy a nevezett örökhagyó végrendeletében örökösnek kinevezett özv. L. J.-né később Sz. L.-né G. Á.-t, az ez ellen lefolytatott örökösödési perben utóörökösökül elismertek közül egyedül ő élvén tul, az öröklési jog, mely átöröklés tárgyát nem képezheti, egyedül az ő számára nyilt meg. Nevezett L. J. örökhagyó bíróilag érvényesnek elismert végrendeletének 1-ső és 5-ik pontja szerint nejét G. A -t azzal a feltétellel rendelte örökösének, hogy ennek elhalálozása után egész vagyonában L. M., L. A' és L. J. egymásközt egyenlő arányban örökösödjenek. E végrendelet emiitett tartalmából kétségtelen, mint ez, már az özv. L. J.-né G. Á. ellen lefolytatott örökösödési perben is kimondatott, hogy abban hitbizományi helyettesités (substitutio fideicommissaria) foglaltatik, G. A. lévén az előörökös (institutus) L. M., L. A. és L. J. pedig az utóörökösök (substituti). L. A. 1837-dik évben és L. J. 1839-dik évben s igy mindketten az örökhagyó előtt elhalván, a L. A. jogán álló felp.-nek utóöröklési joga átöröklésen alapszik. Midőn tehát ő a maga részére átöröklött jog alapján kiván utóöröklési jogot érvényesíteni, ugyanazt, t. i. az utóöröklési jog átörökölhetését, a többi utóörökös jogutódjától sem tagadhatja meg, semmit sem változtatván ezen az a körülmény, hogy az ő utóöröklési joga a G. A. ellen lefolytatott örökösödési perben már megállapittatott: mert az említett perben csakis az utóörökösöknek az előörököshöz való és nem egyszersmind az előbbieknek egymásközötti viszonya is rendeztetett; minélfogva ugy az e perben, mint az ezt követett perenkivüli, illetőleg végrehajtási eljárásban tett birói intézkedéseknek, az utóörökösök közötti viszony rendezésénél kötelező erő nem tulaj donitható s azokkal felp., a többi utóörökös ellenében több és erősebb jogot nem szerzett, mint a mennyi s a milyen őt, a néhai L. J. végrendelete alapján L. A. utóöröklési jogán megilleti. Egy, t. i. az átöröklés lévén, az előadottak szerint az alap, melyen ugy a felp. mint a másod-, harmad-, negyed- és ötödrendü alp.-ek utóöröklési joga nyugszik, egyrészről annak a kérdésnek eldöntése, hogy átörökölhető-e az utóöröklési jog? mint a mely kérdés, csak akkor birna gyakorlati jelentőséggel, ha az utóörökös jogutódjai egy vagy több örökössel, vagy az előörökössel, illetőleg ennek jogutódjával állanának szemben, felesleges;