Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Utóöröklés. 311 letek szerint az utóörökösök az örökség" birtokba vételéhez csak az örökös halálának bekövetkeztével nyertek jogot, s e szerint az utóöröklési jog megnyílta a meghatározott feltételek bekövetkeztéből tétetett függővé; miből önként következik, hogy jelen esetben az utóöröklési jog tényleg az örökös G. A. halálával nyüt meg, mivel azon jog, mely az utóörökösökre az örökhagyó halálával megnyílt, nem egyéb várományi jognál, mely teljessé csak akkor vált, midőn az örökös elhalálozott. Megállapittatván ekkép, hogy az utóörökösök öröklési joga, csak az örökös halálakor nyüt meg, tekintve, hogy az A) és B) alatti végzések szerint az E), F) és G) alatti Ítéletekkel elismert utóörökösöknek egymásközti jogviszonya s különösen az a kérdés, hogy az utóörökösöknek vagy azok közül némelyeknek elhalálozása esetén ki lép az elhaltak helyébe ? elbírálva nem lett s tekintve, hogy a per adatai és alp.-ek beismerése szerint is az utóörökösök közül L. M., L. L. E., ifj. L. J. és L. R. az örökös G. A. előtt elhaltak; a fentebb kifejtettek után az az eldöntendő kérdés, hogy az örökös előtt elhalt utóörökösök öröklési igénye azok örököseire átszállott-e avagy hogy a megürült örökrészek az örököst túlélő felp.-t illetik-e vagy sem? Habár az örökségi jog az örökhagyó halálával rendszerint az örökösre átszáll s habár jelen esetben az örökös előtt elhalt utóörökösök után törvényes, illetve végrendeleti örökösök maradtak hátra, mindazáltal az előörökösök előtt elhalt utóörökösök örököseire átszállottnak kimondani nem lehetett: mert a fenforgó esetben az utóöröklési jog nem az örökhagyó halála idejében, hanem az örökös halálával nyilván meg, az utóöröklési jog azokra az utóörökösökre nézve, kik az örököst tul nem élték, meg nem nyüt, s ekként azon utóörökösök öröklési igénye, tekintve, hogy az öröklés hatálya csakis az öröklés megnyíltával kezdődik, elenyészett; és mert ebből folyólag, a tul nem élő utóörökösökre nézve nem nyüt öröklési jog átöröklés tárgyát nem képezhetvén, azok örökösei a hagyatékhoz igényt egyáltalán nem formálhatnak s az örökhagyó egész hagyatékában az öröklésre az örököst egyedül túlélő utóörökös, vagyis felp. van hivatva. Ezek alapján a kereset főtárgyára vonatkozóan az elsőbiróság Ítéletét mv. s a nevezett örökhagyó egész hagyatékára a kizárólagos örökösödési jogot felperes részére megítélni kellett. (1881. évi 1383. sz.) C.: A másodbiróság Ítélete nem neheztelt abban a részében, mely szerint felp. azzal a kereseti kérelmével, hogy az utóörökösök felp.-sége alatt özv. Sz. L.-né G. A., illetőleg eünek örököse U. M. ellen, a hagyatéki vagyon másik hasonfelerészének kiadatása iránt folyamatba tett per keresztülvitelére egyedül jogosítottnak ki-