Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Az öröklés előfeltételei. 21 azon egy negyed része, mely ezen tsz. telekkönyvi osztályának 1879. évi 638. szám alatt kelt végzésével néhei G. S. javára B. 12. alatt tulajdonjogilag bekebeleztetett, törvényes örökség czimen felp.-ekre átháramlottaknak kimondatnak és alp.-ek végrehajtás terhe alatt tűrni tartoznak, miszerint a Budapest főváros pesti részének 494. számú telekkönyvi betétében 495. helyrajzi szám alatt, valamint a 681. számú telekkönyvi betétében 684. helyrajzi szám alatt felvett ingatlanoknak fentebb még két negyed, illetve 1I± részére nézve a tulajdonjog törvényes örökösödési jog czimén felp.-ek javára egymás közti egyenlő arányban bekebeleztessenek. Felp.-ek keresetük azon részével, melyben a Budapest főváros pesti részének 494. számú telekkönyvi betétében 495. helyrajzi szám alatt és a Budapest főváros pesti részének 681. számú telekkönyvi betétében 684. helyrajzi szám alatt felvett ingatlanoknak néhai G. S. javára 32., illetve 38. alatt tulajdonjogilag bekeblezett két negyed, illetve egy negyed része felének javukra utóörökösödés czimén leendő megitéltetését kérik, elutasittatnak. Indokok: Alp.-i részről felp.-ek kereshetőségi joga ellen előterjesztett azon kifogás, hogy felp.-éknek mint szerbiai, illetve romániai alattvalóknak viszonosság hiánya miatt néhai G. S. mint magyar alattvaló után örökösödési képességgel nem birnak, elfogadható és az arra alapitott, a felp.-éknek kereshetőségi jog hiánya miatt leendő elutasítására irányzott kérelemnek hely adható nem volt, mert hazai törvényeink, nevezetesen a jelenleg érvényben levő országbírói értekezlet szerint külföldiek nincsenek kizárva a magj^ar alattvalók utáni örökösödésből, azok örökösödési joga érvényesítésénél csak akkor szükséges az ő hónuk és a magyar hon közti viszonosság létezését bizonyítani, ha ennek létezése tekintetében kétely merül fel. Tekintve azonban, hogy a török uralom alóli fölszabadulás óta Magyarország, Szerbia és Románia közt nemzetközi szerződések jöttek létre, melyek által nemcsak állami érdekek megóvása czéloztatik, hanem egyszersmind az alattvalók jogainak érvényesítése kölcsönösen szabályoztatik, amint azt az 1871. július 12-én 12,055. sz., 1871. deczember 16-án 22,155. sz., 1873. július 1-én 19,923. sz. 1875. június 18-án 13,980. sz., 1875. július 17-én 20,360. sz., 1876. január 19-én 1762. sz., 1880. július 21-én 15,154. szám alatt kelt I. M. rendeletek, sőt a szerb királysággal szemben az alattvalók kölcsönös örökösödési joga és ennek érvényesítéséről szóló az 1882. évi XXXIII. tczikke is bizonyítják, nem forog fenn tehát kétség az iránt, hogy magyarhoni alattvalók öröklési igényeiket román vagy szerb bíróságok előtt ne érvényesíthessék. Tekin-