Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

18 ()röklési jog. C. : Mindkét alsóbiróság Ítélete részben megváltoztattatik akként, hogy alp.-ek felp.-nek 2590 frt 621/2kr. tőkét, ez után 1893. évi május hó 24. napjától járó kamatot kötelesek egyetemlegesen fizetni. Indokok: A másodbiróság az Ítéletében felhozott vonatkozó indokok alapján helyesen állapította meg, hogy a helyrajzi szám alatt felvett ingatlanok elsőrendű alp.-nek és néhai nejének közszerzeményét képezik. A nevezett házastársak közszerzeményéhez tartozónak volt megállapítandó, továbbá a nagylaki 2910. sz. telekjegyzőkönyvben helyrajzi szám alatt felvett ingatlanok fele része is, mert a jelzett ingatlanok, a peres felek egyező előadása szerint a nagylaki 4. sz. telekjegyzőkönyvben felvéve volt 3/4-ed és az 5. szánni telekjegyzőkönyvben felvett 3/4-ed, összesen tehát 6 A úrbéri telek után a közös legelőbeli járandóság fejében osztatván ki: ezeknek az ingatlanoknak az 5. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt s közszerzeményt képező 3/4 úrbéri telekre eső fele része szintén közszerzemény minőségével bir. Nem voltak azonban közszerzeményül megállapíthatók a helyrajzi szám alatt felvett ingatlanok ; mert ezeket az elsőrendű alp. néhai édesanyjától: G. M.-tól és mostoha atyjától: A. J.-tól ajándékozás jogczimén szerezte. Minthogy pedig a 27. alatti ajándékozási okiratban T. Zs. mint megajándékozott megnevezve nincs s minthogy a közszerzemény alapját a házastársak közös munkássága és szorgalma képezi, az emiitett ingatlanokból álló vagyon pedig nem ily közös munkásságnak és szorgalomnak, hanem az egyedül elsőrendű alp. javára tett ajándékozásnak eredménye: ezt a vagyont, habár az az elsőrendű alp.-nek T. Zs.-val fennállott házasság tartama alatt szereztetett, közszerzeménynek minősíteni nem lehet. Helyesen fejtette ki a másodbiróság ítéletének vonatkozó indokaiban, hogy a közszerzeményül megállapított ingatlanoknak fele része néhai T. Zs. hagyatékát képezi; továbbá, hogy ebből a fele vagyonból felp.-t a törvényes örökösödés rendje szerint xl\ rész illeti; végül, hogy felp. törvényes örökrésze nem természetben, hanem készpénzben adandó ki az alp.-ek által. Ami azonban a közszerzeménynek s illetve a T. Zs. hagyatékának és ebből a felp. örökrészének készpénzbeli értékét illeti, tekintettel arra, hogy felp.-t anyja hagyatékának */4 része természetben illetné meg s ebből folyólag, a mennyiben a természetbeni kiadás az ingatlanoknak II—IV. rendű alp.-ek által zálogjogokkal történt megterheltetése folytán nem lehetséges, osztályrészének ezidőszerinti valóságos értékét követelheti: nem szenved kétséget, hogy az érték kiszámításánál az ingatlanok ezidőszerinti, illetve az