Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)
A hagyaték. 17 mielőtt azokra néhai T. Zs. közszerzeményi igérryei érvényesíttettek volna, a másod-, harmad- és negyedrendű alp. által elidegenítettek s az elidegenített ingatlanok időközben tekintélyes tartozásokkal megterheltették, a melyeknek törlesztésére a másod-, harmadés negyedrendű alp.-ek nem is kötelezhetők: felp.-nek az általa vagylagosan előterjesztett kereseti kérelemhez képest csakis ahhoz lehet joga, hogy téríttessék meg részére az az érték, a mely az ingatlanoknak egészben történt eladásával tőle mint anyai örökség elvonatott, vagyis fizessék meg az anyja hagyatékát elidegenitett elsőrendű alp. s az összes javakat a H), I), K) alatti szerződések mellett a per adatai szerint ajándékba kapott másod-, harmad- és negyedrendű alp. neki azt az értéket, a melylyel az ő elidegenitett anyai öröksége birt. Ezen érték megállapításánál az elsőbiróság ítéletétől eltérően, a javaknak nem ez idő szerinti, hanem a néhai T. Zs. elhalálozása idejében s illetve, minthogy a javak az elsőrendű alp. által 1882. évben idegenittettek el, az ezen évben volt érték szolgálhat zsinórmértékül. Ez állásponton figyelemmel arra, hogy az összes közszerzemény 1882. évben 18,964 frt 13 kr. értékkel birt: ebből a fele résznek egy negyed része, vagyis 2370 frt 51 kr. illeti a felp.-t. Ebbe az illetménybe alp.-ek két rendbeli értéket kívánnak beszámíttatni és pedig a) a felp.-nek kiházasitásul adott ágy- és ruhanemüeknek, bútornak, tehénnek értékét és készpénzt összesen 1702 írtban, b) a felp.-nek az elsőrendű alp. által vásárolt 78 telket 1600 írtban. Az előbbi számításba nem jöhet azért, mert alp.-ek maguk sem állították a per folyamán azt, hogy a kiházasitásul adott ingóságok felp.-nek az örökrészébe leendő beszámítás kikötésével adattak s mert alp.-ek nem tagadták, hogy a midőn elsőrendű alp. háztartásának az ajándékozáskor történt megszűntével a háznál volt összes ingók és gazdasági felszerelés felosztattak, ugyanakkor ők a felp. által kapott ingókkal egyenértékű ingóságokat kaptak. Ellenben a vett Vs teleknek 1600 írtban elismert értékét a kir. T. is beszámitandónak találta, mert annál az oknál fogva, hogy a felp.-nek édesapja : az elsőrendű alp. még életben van s igy utána az örökösödés még meg nem nyílt, felp.-t terhelte annak bizonyítása, hogy az érintett 1/s telket elsőrendű alp. neki az ő utáni örökségbe beszámitandólag adta; már pedig a felp. ezt nem bizonyította. Levonva tehát ezt az értéket a felp.-t a fentebbiek szerint megillető 2370 frt 51 krból, alp.-ek csakis a különbözetül mutatkozó 770 frt 51 krnak s ez után a kereseti kérelemhez képest az elidegenítéstől folyó törvényes kamatoknak megtérítésére voltak kötelezhetők. (1896. okt. 5-én, 3268. sz.) Döntvénytár. 2