Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

A hagyaték. 17 mielőtt azokra néhai T. Zs. közszerzeményi igérryei érvényesíttet­tek volna, a másod-, harmad- és negyedrendű alp. által elidegení­tettek s az elidegenített ingatlanok időközben tekintélyes tartozá­sokkal megterheltették, a melyeknek törlesztésére a másod-, harmad­és negyedrendű alp.-ek nem is kötelezhetők: felp.-nek az általa vagylagosan előterjesztett kereseti kérelemhez képest csakis ahhoz lehet joga, hogy téríttessék meg részére az az érték, a mely az ingatlanoknak egészben történt eladásával tőle mint anyai örökség elvonatott, vagyis fizessék meg az anyja hagyatékát elidegenitett elsőrendű alp. s az összes javakat a H), I), K) alatti szerződések mellett a per adatai szerint ajándékba kapott másod-, harmad- és negyedrendű alp. neki azt az értéket, a melylyel az ő elidegenitett anyai öröksége birt. Ezen érték megállapításánál az elsőbiróság ítéletétől eltérően, a javaknak nem ez idő szerinti, hanem a néhai T. Zs. elhalálozása idejében s illetve, minthogy a javak az első­rendű alp. által 1882. évben idegenittettek el, az ezen évben volt érték szolgálhat zsinórmértékül. Ez állásponton figyelemmel arra, hogy az összes közszerzemény 1882. évben 18,964 frt 13 kr. ér­tékkel birt: ebből a fele résznek egy negyed része, vagyis 2370 frt 51 kr. illeti a felp.-t. Ebbe az illetménybe alp.-ek két rendbeli értéket kívánnak beszámíttatni és pedig a) a felp.-nek kiházasitásul adott ágy- és ruhanemüeknek, bútornak, tehénnek értékét és kész­pénzt összesen 1702 írtban, b) a felp.-nek az elsőrendű alp. által vásárolt 78 telket 1600 írtban. Az előbbi számításba nem jöhet azért, mert alp.-ek maguk sem állították a per folyamán azt, hogy a kiházasitásul adott ingóságok felp.-nek az örökrészébe leendő beszámítás kikötésével adattak s mert alp.-ek nem tagadták, hogy a midőn elsőrendű alp. háztartásának az ajándékozáskor történt megszűntével a háznál volt összes ingók és gazdasági felszerelés felosztattak, ugyanakkor ők a felp. által kapott ingókkal egyen­értékű ingóságokat kaptak. Ellenben a vett Vs teleknek 1600 írt­ban elismert értékét a kir. T. is beszámitandónak találta, mert an­nál az oknál fogva, hogy a felp.-nek édesapja : az elsőrendű alp. még életben van s igy utána az örökösödés még meg nem nyílt, felp.-t terhelte annak bizonyítása, hogy az érintett 1/s telket első­rendű alp. neki az ő utáni örökségbe beszámitandólag adta; már pedig a felp. ezt nem bizonyította. Levonva tehát ezt az értéket a felp.-t a fentebbiek szerint megillető 2370 frt 51 krból, alp.-ek csakis a különbözetül mutatkozó 770 frt 51 krnak s ez után a kereseti kérelemhez képest az elidegenítéstől folyó törvényes kama­toknak megtérítésére voltak kötelezhetők. (1896. okt. 5-én, 3268. sz.) Döntvénytár. 2

Next

/
Thumbnails
Contents