Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

A hagyaték. 15 A hagyatéki érték kiszámítására döntő ido. 14. Szegedi tsz.: Alp..-ek egyetemleg kötelesek 2144 frt 62 kr. tőkét, ennek 1882. évi márcz. 31-től járó kamatait felp.-nek megfizetni. Indokok: J. A. 1842. évben nőül vette T. Zs.-t, a házasságból Zs.. I., J. és P. nevü gyermekek származtak, a házassági viszony T. Zs.-nak 1877. évi május 6-án bekövetkezett halálával szűnt meg. A házasság tartama alatt J. A. több ingatlant szerzett és azokat nyilvánkönyvileg nevére irattá tulajdonjogilag, felesége mint lszerző azonban nem lett feltüntetve. J. A. 1882. márczius 31-én étrejött szerződéssel összes vagyonát fiúgyermekeire ruházta át. E ténj'állás alapján indit pert leánya Zs. s keresetében azt állítja, hogy az ingatlanok a házasság ideje alatt szereztetvén, azok közszerzeményt képeznek s mint ilyenek fele részben a T. Zs. hagyatékához tartoznak, melyben ő a törvényes örökösödés szabályai szerint egy negyedrészben van jogositva örökösödni; perbe vonta apját és testvéreit és édesanyjának ismeretlen örökösei részére kinevezett ügygondnokot; kereseti kérelmét vagylagosan teszi fel és kéri, hogy alp.-ek a hagyaték állagául megállapittatni kért javakra az örökség arányához képest tulajdont adjanak, vagy hogy fizessék meg az értéket s annak az átruházás napjától számitott 6°/0-os kamatait. Alp.-ek tagadják, hogy az ingatlanok közszerzeményüek lennének s azt vitatták, hogy felp.-nő anyai örökségére nézve ki lett elégítve, mert atyja az ő részére 1600 forintért ingatlant vásárolt. Azon elvből kiindulva, hogy a házasság tartama alatt szerzett vagyon — ellenkező nem bizonyittatván — közszerzeménynek tekintetik, meg kellett állapitani T. Zs. közszerző voltát. Azonban nem lehetett a nagylaki 4. számú telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanokat egészben olyannak venni, melyek közszerzeményi természetűek lennének, mert azok eredetileg az A. J. és G. M. tulajdonát képezték s így, bár igaz, hogy azok a házasság tartama alatt lettek J. A.-ra átruházva, azoknak felét ugy kell tekinteni, mint az J. A. öröklött vagyonát, mert a most nevezett fia volt G. M.-nak s igy az átruházás akként jelentkezik, hogy az anya örökségét még az örökség megnyílta előtt kiadta fiának; de az Á. J.-t illető V2 része közszerzeményünek vétetett, mert azután J. A.-nek örökösödni joga nem volt s mert az átruházás tartási kötelezettség mellett történt s ahhoz T. Zs. is hozzájárult. A nagylaki 2910. sz. telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanok mint közlegelőkbőli járandóságok lettek kihasítva és kiosztva, az J. A. nevén állott 6A telek