Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

A hagyaték. 13 tetik meg", ugy hogy ezen jog a biztosított életében is a kedvezményezettet illeti meg és csakis a jog érvényesítésének időpontja tekintetében van a kedvezményezett a halasztó feltétel által korlátozva : a Bpesti T.-nak fenti keletű és számú ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1885. október 24. 234. vsz. a.) = Hasonló C. 1887. jan. 26. 5880. sz. 1902. jan 22. 6369/901. sz. 12. C.: Az alapperben hozott s jogerőre emelkedett elsőbiróság 2448/83. számú itólet szerint felp. keresetével azért utasíttatott el, mert nem mutatta ki, hogy néhai K. A. elfogadó után hagyaték maradt, következőleg jelen ujjitott pernek csak ugy lehet reá nézve kedvező sikere, ha bebizonyítja, hogy létezik néhai K. A. után oly hagyaték, melyben az alp.-ek örökösödtek. Felp. ezt az A. a. halálesetfelvétellel, és a B) a. biztosítási végrehajtási jegyzőkönyvvel akarja bizonyítani, s hivatkozik a t.-nak a biztosítási végrehajtás ellen beadott előterjesztése folytán hozott határozatára, melyben kimondatott, hogy az osztrák Phönix bizt. társulat által néhai K. A. halála esetére kiállított s előmutatóra szóló életbiztosítási kötvény a biztosított K. A. adósságai miatt lefoglalható. Mindenekelőtt megjegyeztetik, hogy a végrehajtási eljárás folyamán hozott utóbbi végzés nem állhat útjában annak, hogy a fenforgó kérdés jelen ujitott perben eltérő értelemben megoldassák, mert a mint ez már fent hangsulyoztatott, e kérdés a jelen ujitott per érdemét képezi, és mert azt a t. a biztosítási végrehajtás folyamán hozott határozatában csakis a végrehajtás körén belül a foglalás érvényességének elbírálása czéljából vette vizsgálat alá, következőleg e határozat jelen perben az előterjesztéssel élő fél irányában sem állapithatja meg az ítélt dolgok kifogását. Ebből kiindulva a másodbiróság felebbezett ítéletét helyben kellett hagyni, mert habár az 1881. évi LX. tcz. 66. §. első bekezdése csakis azokról az esetekről rendelkezik, melyekben az életbiztosítási kötvény valamely meghatározott személy vagy az örökösök nevére szól, s ennélfogva az abban foglalt intézkedés a fenforgó kérdés mikénti megoldására nézve támpontot nem nyújt, az előmutatóra szóló életbiztosítási bárczának jogi természetéből folyólag még sem szenvedhet kétséget, hogy a kérdéses kötvény a biztosított hagyatékához tartozónak csak akkor volna tekinthető, ha felp. kimutatta volna: hogy az a biztosított haláláig annak kizárólagosan birtokában volt, anélkül, hogy annak átruházása iránt élők közti jogügylet utján rendelkezett volna, illetőleg ha a fenforgó esetben igazolta volna, hogy az még néhai K. A. által elzálogosittatott, s hogy azt a zálogtartó a néhai K. A. nevében birlalja, mert csakis ily körülmények mellett lehetne megállapítani azt, hogy a