Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Az özvegyi jog. 165 tehát az özvegynek e jogánál fogva járó haszonélvezeti joga nem feltétlen, s ha bizonyítva lenne is, hogy alp. közszerzeményi igényéről lemondott: pusztán ez által a haszonélvezeti jog életfogytiglan való tartamára jogosan következtetni nem lehet. A res judicata-ra alapitott kifogás sem alapos, mert a hagyatékátadó s azok alapján hozott telekkönyvi végzések az Ítélet hatályával nem bírnak, és mert a szóban forgó ügyben hozott határozatok nyilván tévedésen alapulnak s az ily határozatok következtében keletkezett sérelmek peres uton orvosolhatók. Minthogy tehát felp.-ek az özvegynek újra férjhezmenetelét bizonyították, alp. az özvegyi jogon őt illetett haszonélvezeti jogát elvesztette, miért is az ítélet rendelkező részében körülirt haszonélvezeti jogának törlését az ott megjelölt módon elrendelni kellett. ^1898. máj. 24. 14,597. sz.) Bpesti T.: hh. (1898. nov. 8. 5235. sz.) C. : A inásodbiróság Ítélete hhagyatik az elsőbiróság ítéletéből elfogadott indokokból s azért, mert néhai S. E. hagyatéki ügyében a peres felek közt fenforgott jogviszonyt véglegesen az 1889. febr. 17-én és okt. 28-án felvett jegyzőkönyvek szabályozván, az alp. javára fentartott haszonélvezeti jog természete tárgyában ezt megelőzően állítólag folytatott, a felhívott jegyzőkönyvek tartalmától eltérő s a kiskorú örökösökkel szemben hatályosaknak különben sem tekinthető megbeszélések figyelembe nem vehetők; az ezek bizonyítására az alp. részéről kínált s a felp.-ek által elfogadott főeskü tehát alkalmazást nem nyerhet; és mert oly esetben, a midőn az átadó végzés és az annak folytán keletkezett bekebelezési végzés az azok alapjául szolgáló és a hagyatéki eljárás folyamán létrejött megállapodástól eltér, a végzésnek a felek akaratán nem alapuló rendelkezése jogok szerzésére alapul nem szolgálhat. (1899. máj. 25-én, 193. sz.) Özvegyi jog elvesztésének alapjául szolgáló körülmények érvényesítése. 120. Bpesti T. : A keresethez A) alatt mellékelt közjegyzői okiratban foglalt házassági szerződés 3. pontjában foglaltak szerint az özvegyi haszonélvezeti jog az alp. özvegyet csak abban az esetben nem illetné meg, ha férjét hűtlenül elhagyta volna. Ez a szerződés tehát az alp.-t megillető özvegyi jog megszűnésének feltételéül a házassági életközösségnek nemcsak a nő részéről történő megbontását, hanem e mellett főleg azt állapítja meg, hogy a nő hűtlenül hagyja el a férjét, e szerint a nő részéről olyan vétkes cselekményt feltételez, a mely a hitvestársi kötelességek megszegé-