Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

166 Öröklési jog. sét foglalja magában. Minthogy azt a kérdést, hogv a házastársak egyike vétkes-e a házastársi kötelezettségek megszegésében, a há­zassági kötelékben élő felek egymáshoz való különös jogviszonyánál fogva rendszerint csak a közöttük folyó perben lehet eldönteni, mert az egyik házastárs vétkességét valamely cselekményből vagy mulasztásból kifolyólag csak a házassági jogaiban megsértett másik fél keresete folytán lehet birói Ítélettel megállapítani, a mennyiben a sértett házasfél az ellene elkövetett sértést meg is bocsájthatja, mely esetben a házassági kötelességsértésnek minden házasságjogi és vagyoni következményei elmaradnak : a felp.-ek, mint az elhalt férjnek törvényes örökösei, sem jogutódok olyan értelemben, hogy ők jogosultsággal bírnának az özvegy ellen valamely vagyoni kö­vetelés érvényesítése czéljából a házasság tartama alatt elkövetett valamely cselekmény vagy mulasztás alapján a házastársi köteles­ségek vétkes megszegésének megállapítása végeit keresetet indítani, és pedig annál kevésbbé, mert a mennyiben az örökhagyó hűtlen elhagyás okából neje ellen válópert nem indított s neje özvegyi jogát végrendeletileg sem korlátozta, mi sem áll útjában a házas­sági jogban gyökerező ama vélelem megállapításának, hogy az örökhagyó a házassági életközösséget megbontó nejének megbocsáj­tott, mely esetben a felp.-ek. mint örökösök, a házassági szerződés alapján sem követelhetik azt, hogy az alp. részére a hagyatéki el­járás folyamán megállapított özvegyi jog megszűntnek nyilvánittas­sók. A felebbezési bíróság tehát nem sértette meg az irányadó jog­szabályokat azzal, hogy a felp.-eket keresetükkel elutasította s az eljárási szabályok ellen sem vétett akkor, a mikor annak a tény­kérdésnek az eldöntésébe nem bocsájtkozott, hogy az alp. hűtlenül hagyta-e el a férjét, mert annak a megállapítása, hogy terheli-e az alp.-t vétkesség, ennek a pernek a körébe be nem vonható. (1899. nov. 3. í. G. 242. sz.) Egyezségen alapuló özvegyi jog nem szűnik meg másodszori férjhezmenéssel. 121. Nagykanizsai tsz.: Felp.-ek keresetükkel elutasit­tatnak. Indokok: Felp.-ek keresetüket arra alapítják, hogy mos­toha anyjuk, az alp., újból férjhez menvén, özvegyi joga meg­szűnt; tekintve azonban, hogy az 5. sz. a. becsatolt és felp.-ek ál­tal is valónak elfogadott osztályegyezség szerint, mint azt a telek­könyvi bekebelezések is igazolják, az alp. özvegyi joga tekinteté­ben ez utóbbival akként egyeztek ki, hogy épen a keresetbe vett

Next

/
Thumbnails
Contents