Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)
158 Öröklési jog. S.-nó G. L. elsőrendű felp. a ház és pinczére vonatkozó vagyonközösség megszüntetése iránt keresetével elutasittatott, hh. Az elsőrendű alp. özvegyi jogának korlátozására vonatkozó mindkét alsóbiróság Ítélete feloldatik s az elsőbiróság utasittatik, hogy a hagyatékhoz tartozott ingatlanok évi tiszta jövedelmét és az elsőrendű alp. évi eltartására a lakáson kivül szükséges összeg mennyiségét, az elsőrendű alp. polgári állására és a hagyatékhoz tartozott ingatlanok tiszta jövedelmére való tekintettel, szakértőkkel becsültesse meg, egyszersmind azt, hogy a hagyatékot terhelt adósságból még mennyi összeg áll fenn és annak évi kamata mennyit tesz ? hozassa tisztába, ezek felett a felek észrevételeit hallgassa meg s azután a keresetnek az özvegy jog korlátozására vonatkozó része iránt hozzon uj Ítéletet. Indokok: A másodbiróság Ítéletének az a része, mely szerint elsőrendű felp. a házra és a pinczére vonatkozó vagyonközösség megszüntetése iránt keresetével elutasittatott, azért hagyatott helyben, mert elsőrendű alp.-t a férje hagyatékához tartozó házban özvegyi jogon lakás illeti; a házat tehát vagyonközösség megszüntetése czéljából árverésen eladatni nem lehet. A pincze pedig a hagyatéki leltárban és osztály egyezségben értéktelennek lévén kitüntetve, az azért netalán nyerhető vételárból az árverési költség fedezését sem lehet remélni. A mi elsőrendű alp. özvegyi jogát illeti, e tekintetben a G. P. hagyatéka felett 1886. aug. 18-án felvett tárgyalási jegyzőkönyvben pusztán azon megállapodás történt, hogy az elsőrendű alp. özvegyi joga a hagyatékhoz tartozott ingatlanokra bekebeleztessék, a mely megállapodás az özvegyi jognak nem szabályozását, hanem csak biztosítását jelenti. Ezen megállapodás tehát nem áll útjában annak, hogy az elsőrendű alp. özvegyi joga korlátoztathassék. De nem szolgálhat akadályul az özvegyi jog korlátozására az a körülmény sem, hogy felp.-ek perirataikban meg nem emiitették azt az összeget, a melyet elsőrendű alp. részére özvegyi tartásdíj fejében fizetni hajlandók, mert az özvegyi tartásdíj mennyiségének megállapítása tekintetében a bíróság a felek ajánlatához kötve nincs, s a felek meg nem állapodása esetén az özvegyi tartásdíj mennyisége és fizetési módozata, az özvegy polgári állására és a hagyatéki vagyon tiszta jövedelmére való tekintettel, a bíróság által állapitandó meg. Az alsóbiróságok azonban sem a hagyatékhoz tartozott ingatlanok évi tiszta jövedelmét, sem az elsőrendű alp. özvegyi tartására szükséges összeget meg nem becsültették; ezek tisztába hozatala nélkül pedig az elsőrendű alp. özvegyi jogának korlátozása kérdésében Ítéletet hozni nem lehet. (1895. ápr. 25. 4881/1894. sz.)