Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

150 Öröklési jog. hagyása nélkül elhalt W. M. után a törvényes öröklésre alp. van hivatva, felp.-t pedig özvegyjog illeti meg. Ez özvegyjogra — az örökhagyó sz. kir. városi polgár lévén — a volt jobbágyok özvegyeik tartásáról szóló 1840: VIII. tcz. 18. §-a rendelkezése nem alkalmazható, hanem ennek fejében felp. férje vagyonából, illetőleg annak jövedelméből özvegysége tartamára társadalmi állásának megfelelő teljes ellátást, lakást, tartást és ruházkodást követelhet. Az állandó joggyakorlat nem zárja ugyan ki, hogy a városi polgárok özvegyeinek ellátási igényük fejében a hagyatéki javaknak egy bizonyos része haszonélvezetül átengedtessék, ha a hagyatékban olyan vagyon van, mely önálló használatra alkalmas, mely eset a jelen ügyben, midőn t. i. a hagyatékot csaknem egészen egy, az örökössel közös adóssággal terhelt háznak 3/é-ed része képezi, nem forog fenn. Ennélfogva felp. özvegyjoga, illetőleg teljes ellátási igénye évi járadékban találtatott kiegyenlitendőnek; ez évi járadékösszege pedig felp. és férje társadalmi állására s a hagyatéki vagyonnak a másodbiróság indokai szerint 2241 frt 072/4 kr. évi tiszta jövedelmére tekintettel, évenként 1200 írtban volt megállapítandó. (1895. ápr. 7. 2240. sz.) Az özvegyi jog korlátozásának joga átszáll az örökhagyó gyermekének özvegyére. 112. C.: Felp.-i panasznak nincs megállható alapja. Ugyanis a felebbezési bíróság ítéletének a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállása szerint felp. keresete készpénzben meghatározott tartásdíj fizetésére irányul, és e keresetnek az alapja az, hogy felp. férje Sz. Zs. szülőinek beleegyezésével nősült meg s lépett a felp.sel házasságra, továbbá, hogy felp. férje életében az alp.-ekkel együtt lakott és hogy felp. férje Sz. Zs. után lellárilag is felvett hagyaték maradt és igy felp. özvegyi jogon tartást követelhet. A tényállás szerint azonban felp. férjének Sz. Zs.-nak hagyatéka az I. r. alp. özvegyi jogával van terhelve, tehát a felp. esetleg jogosult volna, ha özvegy Sz. P.-nével közös háztartásban megmaradni nem tudna, néh. férje, mint alp. leszármazó örökösének jogán az I. r. alp. özvegyi jogát korlátoztatni és azt kérelmezni, hogy I. r. alp. lakás és tisztességes tartásra szorittassék s a hagyatéki vagyonok megfelelő haszonélvezete felp.-nek kiadassék; minthogy azonban felp. keresete nem irányul az I. r. alp. özvegyi jogának korlátozására és minthogy egyébként sem I. r., sem II-od r. alp. a felp.-nek valamely törvény vagy birói gyakorlatnál fogva készpénzben tartási