Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Az özvegyi jog. 151 dijt fizetni nem tartoznak, helyesen döntött a felebbezési bíróság, midőnt felp.-t tartás iránti keresetével elutasította. (1903. jan. 23. I. G. 471/1902.) Az özvegyi jog megszorítását a leszármazó örökös hitelezője is kérheti, ha az örökös ellen végrehajtási zálogjogot nyert. 113. Szombathelyi tsz.: Szent-Ivánfán 1879. évi nov. 12-ón végrendelet hátrahagyása nélkül elhunyt id. T. J. hagyatéki vagyona ingókban 389 frt 90 krban, a szent-ivánfai 44. sz. tjkvbe bejegyzett AI. 1—2. sor-, 61/a és 168/a hr. sz. XU kültelek osztatlan felerésze és a szent-ivánfai 28. sz. tjkvben felvett AI. 34/a, 60/b, 178/a hr. 23. sz. házsz. ingatlanokból, becsülve 1728 frt s igy összesen 2117 frt 90 krban állapittatik meg, melyet 400 forint tartozás terhel. Ezen hagyatékra nézve 1888. máj. 17-én a soproni fegyházban végrendelet nélkül elhunyt ifj. T. J. részben feltétlenül örökösül kimondatik. A hagyatéki vagyon 1/% részére nézve a főeskü T. M. férj H. J.-nénak azon körülményre, hogy néhai ifj. T. J. fivérével édesapai és anyai öröksége jutalékára nézve 800 frt kifizetése mellett ki nem egyezett és azon összegből 200 frtot fel nem vett, oda Ítéltetik s annak letétele esetében a fentirt hagyatéki vagyon V3-ad részben T. R. férj. H. J.-nénak a hagyatéki vagyon részének özvegysége tartamáig haszonvételi joga pedig özv, id. T. J.-né szül. B. A. javára Ítéltetik meg. A főeskü le nem tétele esetében néhai id. T. J. egész hagyatéka id. T. J. javára oda ítéltetik és a fentebb megállapított özvegyi jog érintetlenül hagyása mellett tartoznak alp.-ek az ingóságok vagy azok becsárának 'A-ed részét felp. birtokába bocsátani, illetve azok értékét megfizetni és tűrni, hogy a sz. ivánfai 44. sz. a. tjkvbe bejegyzett ingatlanok osztatlan felerésze, és a sz.-ivánfai 18. sz. tjkvben foglalt ingatlanokra a tulajdonjog örökhagyó ifj. T. J. javára bekebeleztessék. Kgyéb keresetükkel felp.-ek el utasíttatnak. Indokok: Felp.-ek keresetükben előadják, miszerint 1888. évi máj. 17-én a soproni fegyházban elhalálozott ifj. T. J. kárukra elkövetett rablásban bűnösnek kimondatván, a soproni kir. tszék 1689/1887. sz. a. kelt ítéletével 7840 frt-kárösszegnek többi társaival együttesen leendő megfizetésére köteleztetvén, a végrehajtás foganatosítása alkalmával felmerült jogviszonynál fogva szükségessé vált ifj. T. J. édesatyja hagyatékának letárgyalása, melyre felp.-eket a végrehajtási törvény 138. §-a feljogosítja. A hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv és az azokhoz csatolt okiratok minden kétséget kizárólag tanúsítják, miszerint 1879. évi nov. 12-én végrendelet nélkül