Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

US Öröklési jog. igény sem szenvedne rövidséget, nem bizonyította, de különben is a megállapított összeg felp. állásának és igényének megfelel. Alp. a felp. részére megállapított tartásdíjat biztosítani köteles és mivel a biztositásnak más módját nem ajánlotta, azt annak tűrésére, hogy a megállapított összeg az ingatlanra leendő bekebelezés által biztosíttassák, kötelezni kellett. (1893. okt. 24. 29045. sz.) Bpesti T.: Az elsőbiróság Ítéletét részben mv., a felp. özvegyi haszonélvezeti jogát a Budapest főváros pesti részének 4756. sz. tkkvi betétében 4717. hrsz. a. felvett ingatlanokból W. M. örökhagyó nevén álló 3/4-ed részének felére megállapítja, ennek következtében az alp.-t végrehajtás terhével kötelezi, hogy felp.-t a fent körülírt ingatlan 3/s részbeni közös birtokába 15 nap alatt bebocsássa és tűrje, hogy a felp. özvegyi haszonélvezeti joga ugyanennek az ingatlannak 3/s részére bekebeleztessék; a n. W. M. hagyatékából a zár alatt befolyt jövedelem fele része a felp.-nek kiadassék; egyszersmind kötelezi alp.-t arra is, hogy a hagyatéknak a zárlatot megelőző időről általa beszedett jövedelméből a felp.-t illető részt megtérítéséül 280 frt 13V2 krt felp.-nek 15 nap alatt és végrehajtás terhe mellett megfizessen; egyebekben a kir. T. az elsőbiróság ítéletét hh. Indokok: Jóllehet, felp. a 6. sz. a. örökbefogadási szerződés valódiságát tagadta és azt is kétségbe vonta, hogy az az 1868. LIV. tcz. 168. §-ának megfelelően volna kiállítva, mivel azonban eme szerződés gyámhatóságilag jóvá hagyatott és a m. kir. igazságügyminiszterium által megerősíttetett, ezt pedig olyan közhatósági eljárásnak kellett megelőzni, mely által az okirat alaki kellékeinek hiányait, még ha valóban léteznének is, pótoltaknak kellene tekinteni ; ezzel az okirattal tehát bizonyítva van, hogy az örökhagyó az alp.-t, még a felp.-sel kötött házassága előtt örökbe fogadta és neki olyan örökösödési jogot biztosított, a minő a törvényes leszármazó örökösöket illeti. Minthogy pedig az özvegyet akkor, ha a korábbi házasságból származó gyermekekkel egyenlő tekintet alá eső örökös van, özvegyi haszonélvezetül a hagyatékból egy gyermekrész illeti s a jelen esetben felp.-sel szemben egy ilyen örökös áll, nyilvánvaló, hogy felp.-t özvegyi haszonélvezetül a hagyaték fele része illeti. Tekintve azonban, hogy a leltározott s a hagyatéki tárgyalás során sem kifogásolt terhek közül az 1—6. tétel alattiak a leltár 1. és 2. tétel alatt felvett 876 frt 34 kr. készpénzt felemésztik, a 3—24. tétel alattiak pedig jövedelmet nem hajtanak, felp. özvegyi jogát csak a fent körülirt ingatlanból az örökhagyót illetett 3A rész felére, vagyis az egész ingatlan 3/s részére, valamint