Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

4 Öröklési jog. ben, melyeket más öröklési igényekkel szemben követni kell. Es mivel az örökségnek tárgyát általában vagyoni érték képezi: azért a kötelesrészt örökségi minőségétől nem foszthatja meg az, hogy a törvényes gyakorlatnál fogva a jogosult nem természetben, hanem csak pénzértékben követelheti kötelesrészét. Már pedig a megnyílt örökség — a hitbizomány, helyettesítés és utóöröklés eseteit kivéve — mindig átszáll az örököseire is az örökösnek, aki az öröklési jogának érvényesítése előtt hal meg; mert a megnyílt örökséghez, tehát a megnyílt kötelesrészhez való jog is nem a legszemélyesebb s nem is személyes, hanem vagyoni jog, mely már átruházhatóságánál fogva sem tartozik a statusjogok közé, de amely nem sorozható ama vagyoni vagy kötelmi jogok közé sem, melyek csak bizonyos személy szükségeinek s egyéni érdekeinek kielégítésére szolgálhatván, vagy a személy egyéni minőségétől feltételeztetvén, átszállás (transmissio) tárgyát nem képezhetik, — mint amilyenek nevezetesen: a személyes szolgalmak, az életjáradék, a tartás, a visszavásárlás s elővásárlás joga és a meghatalmazás. A törvény ama rendelkezése, hogy kötelesrész csak a leszármazókat s esetleg a szülőket illesse, nem zárja ki a megnyílt köteles rész átszállását; mert a mit a kötelesrészre jogosult az örökhagyó halálával ipso jure megszerzett, az már az ő vagyoni jogkörébe jutott és átszáll, ha jogának érvényesítése előtt meghal, az ő örököseire épen ugy, mint ahogy átszáll a hitvestárs örököseire is az a megnyílt, de még nem érvényesített örökség, mit a törvény csak a túlélő hitvestársnak ad meg. Az a körülmény továbbá, hogy a kötelesrészre jogosult nem érvényesítette életében a jogát, egymagában nem lehet akadálya az átszállásnak (transmissiónak), mert azzal szemben csak az a kérdés állhat elő, hogy lemondott-e a jogosult a maga jogáról és hogy nem évült-e el a kereseti jog már a jogosult életében? Ha e kérdések egyike vagy másika igenlően oldatik meg valamely concret esetben: akkor átszállásról, természetesen, szó nem lehet azért, mert a lemondás vagy elévülés folytán elenyészett jog senkire sem szállhat át. És ha áll is az, hogy egy rövidebb elévülési idő hiánya bonyolódottá teszi és megnehezíti a kötelesrész iránti pert: ez az átszállott s fennálló jog érvényesítésének útját nem zárhatja el; mert amely jogtól a törvény nem tagadta meg a rendes hosszú elévülési idő kedvezményét, azt a bíró kell, hogy a rendes elévülési idő elteltéig, élő jognak tekintse és oltalmában részesítse.