Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

134 Öröklési jog. származtak, az özv. özvegyi tartás fejében csak egy gyermekrészt követelhet haszonélvezetéül: felp.-t is özv.-i tartás fejében a hagyatékhoz tartozó kereseti ingatlanból csak egy gyermekrésznek vagyis az egész Vé-ed részének haszonélvezete illeti meg. Az özvegyi jog terjedelmének meghatározásánál a jelen perben nem jöhet figyelembe a hagyatéki vagyon eredete s illetve az a kérdés, hogy a hagyaték az utolsó házasság alatt vagy pedig előbb és mily czimen szereztetett ; mert a kereset özvegyi jog alapján haszonélvezetre és nem közszerzemény alapján tulajdon megítélésére lévén irányozva: a vagyon eredete e perben vizsgálat és megbirálás tárgyává nem tehető. Az előadottaknál fogva s tekintettel arra is, hogy az alp. nem bizonyította felp. tagadásával szemben azt az állítását, hogy felp. vele és örököstársaival özvegyi jogára nézve akképen egyezett volna ki a hagyaték tárgyalásán kívül, hogy az ingatlan felét kapja haszonélvezetül; mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával alp.-t arra kellett kötelezni, hogy az atyja után örökölt kereseti ingatlant özvegyi tartás fejében csak 1/i részben bocsássa felp. közös birtokába s egyúttal — minthogy alp. saját beismerése szerint — atyja halála óta az egész ingatlant kizárólag birtokolja, őt kötelezni kellett arra is, hogy a közös szakértő által az egész ingatlan után 90 forintban megállapított évi tiszta jövedelemnek V4-ed részét, mint elvont hasznot, az örökhagyó halála napjától számítva felp.-nek megfizesse. (1898. jan. 7-én, 3792/1897. sz.) A lakóház és belsőség haszonélvezete az 1840: VIII. tcz. 18. §-ának alkalmazása mellett is megilleti az özvegyet. 101. C. : Tekintettel arra, hogy alp.-ek nem vonták kétségbe felp.-nek azt a kereseti állítását, a mi különben a családi értesítővel bizonyítottnak is tekintendő, hogy B. D.-né alp. néhai B. V.-nek második neje volt s a felp. az örökhagyónak első házasságából született S. nevü fiától származott: tekintettel továbbá arra, hogy az 1840: VIII. tcz. 18. §-a szerint oly esetben, midőn az örökhagyó után az előbbi házasságából származó gyermek is maradt, az özv. férje javaiból özvegyi haszonélvezetül csakis egy gyermekrészt követelhet, a mely szabály alól egyedül a lakóház és belsőség képez természetszerűleg kivételt, a melyeknek haszonélvezete az özvegyet egészben megilleti; végül tekintettel arra, hogy örökhagyó után 4 életben levő leszármazó maradt, t. i. felp., az első házasságból született Sz. nevü fiától származó unokája és a B. I. második nejével nemzett kk. alp.-ek; az előadottaknál fogva a kir. tábla itéle-