Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Az özvegyi jog1. 135 tének megváltoztatásával, özv. B. V.-né özvegyi haszonélvezeti jogát az egész belsőségre, egész házra, valamint a többi hagyatéki vagyon VŐ részére korlátozni kellett. (1902. nov. 19. 7319/1901. sz.) özvegyi jog az 1840. évi VIII. tczikk 18. §. alapján, csak magukból a hagyatéki dolgokból követelhető. 102. Kecskeméti tsz.: Néhai K. P.-nak az 1882. évi nov. 18-án kelt végrendelete, a mennyiben felp.-nő özvegyi jogát sérti, félretétetik és felp.-nőnek a néhai K. P. hagyatékát képező, a. nagy-abonyi 847. sz. telekjegyzőkönyvben (1528—1529.) 3967., 4313. és 6653. hr. számok a. foglalt ingatlanok egy ötöd részére nézve, elhalálozása, esetleg férjhez menetele napjáig özvegyi haszonélvezeti joga megítéltetik. Ebből kifolyólag tartoznak alp.-ek felp.-nőt a jelzett ingatlanok egy ötöd részének használatába belebocsátani. Indokok: A peres felek kölcsönös beismerésével igazolt tény az, hogy felp.-nő néhai K. P.-nak törvényes neje lévén, ezúttal is mint özvegye, annak nevét viseli. Felp. tagadásával szemben pedig alp.-ek azon állításukat, mintha felp.-nő néhai férjét, annak betegségében hűtlenül elhagyta volna, be nem bizonyitották; mert az ezen körülmény igazolására hivatkozott s hit alatt ki is hallgatott tanuk eme bizonyítandó körülményről tudomással nem birnak. Ezek szerint felp.-nőnek az 1840. évi VIII. tcz. 18. §-a által biztosított özvegyi jogát, tekintve, hogy felp. az örökhagyónak második neje volt és ezen házasságból gyermek nem származott, a leszármazó négy örökössel, mint alp.-ékkel szemben egy gyermekrészre, vagyis a hagyaték ötöd részére joga lévén, azt részére megítélni és az örökhagyónak végrendeletét, a mennyiben felp.-nőnek özvegyi jogát sérti, félre tenni kellett. Felp. özvegyi joga azért volt az ítélet rendelkező részében meghatározott módon megítélendő, mert alp.-ek azon vagylagos kereseti kérelme ellen, hogy az ötöd rész pénzértékben határoztassék meg, kifogást tettek, mely kifogással szemben a hivatkozott tczikk intézkedésétől eltérni nem lehetett. Az esküveli bizonyítás azért mellőztetett, mert az alp.-éknek a hagyatéki iratoknál levő saját beismerésükkel és fényükkel szemben felesleges, de nem is képezi a per döntő körülményét. (1885. nov. 10. 6283. sz.) Bpesti T.: Hh. az elsőbiróság ítéletét felp. özvegyi jogának megállapítása s ennek mérvére vonatkozó részében indokaiból és azért, mert habár kétségtelen, hogy a férj az 1840. évi VIII. tcz. 17. §-a értelmében jogosított özvegyének tartásáról végrendelet által