Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Az özvegyi jog. 133 jog korlátozására nézve tett másodbirósági rendelkezés hhagyandó, egyébiránt pedig", a belsőségre, lakházra és ingó vagyonokra vonatkozólag a rendelkező rész értelmében megváltoztatandó volt, mert az idézett törvény az özvegyi jog Korlátozása alól a belsőséget és ingókat sem veszi ki. A telekkönyvi bejegyzést illető kiegészítés pedig abban találja indokát, hogy az özvegyi jog biztosítása hivatalból is elrendelhető. Arra nézve, hogy miként lesz az özvegyi haszonélvezettel terhelt vagyon a felp.-eknek megítélt vagyontól tényleg elkülönítendő, rendelkezés nem volt tehető, mert e részben felek semminemű kérelmet nem terjesztettek elő; önként értetik azonban, hogy peres feleknek szabadságukban áll az Ítéletben meghatározott elvi alapon a tényleges elkülönítést a hagyatéki bíróság előtt és ennek közbenjöttével eszközölni. A hagyatéki vagyon állagának megállapítására és a közszerzeményi jogra vonatkozó rendelkezések a másodbiróság ítéletében felhozott és az elsőbiróság Ítéletéből elfogadott indokok alapján hagyattak helyben. (1898. okt. 25. 949. sz.) Özvegyi jog terjedelme az 1840 : VIII. tcz. 18. §. szerint. 100. C : Mindkét alsó bíróság ítélete részben mv. akként, hogy alp. csak arra köteleztetik, hogy az ingatlant felp.-nek egy negyedrész arányban közös birtokába bocsássa s ugyanannak 1892. nov. 27-től a birtokba bocsátásig számítandó évi 22 frt 50 kr. elvont hasznot fizessen; ezt meghaladó követelésre nézve ellenben felp. keresetével elutasittatik. Indokok: Felp. a kereseti ingatlan birtokát a néhai férje D. J. utáni özvegyi jog czimén igényli. A hagyaték tárgyalása alkalmával felp. és néhai D. J. örökösei közt az özvegyi jog tekintetében egyezség létre nem jött s felp. özvegyi tartása iránt végrendeletileg az örökhagyó sem intézkedett. Ily körülmények közt, habár a B) alatti hagyatékátadó végzéssel a kereseti ingatlan alp.nek, mint az örökhagyó első házasságából származó fiának, a felp. özvegyi haszonélvezeti jogával terhelve adatott át s ez a haszonélvezeti jog az alp. tulajdonjogával egyidejűleg telekkönyvileg be is kebeleztetett: a felp.-t özvegyi jog czimén megillető haszonélvezet terjedelmének birói megállapításánál a jelen perben nem az említett hagyatékátadó végzés, hanem a törvény rendelkezése az irányadó. Minthogy pedig D. J. örökhagyónak előbbi házasságából három gyermeke maradt, nevezetesen: az alp., továbbá D. Zs. és D. I. s minthogy az 1840: VIII. tcz. 18. §-a értelmében, ha a hátrahagyott gyermekek, vagy azok egy része, az örökhagyó előbbi házasságából