Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

132 Öröklési jog. élelmi szereknek, köztük a szalonnának felhasználására is kétségtelenül jogosult volt, azt tehát, ha a maga részére használta volna is fel. a törvén}res örökösöknek átadni, illetőleg értékét megtériteni nem tartoznék. Ugyanaz áll az Örökhagyó halála után beszedett s igy a hagyatékhoz nem is tartozó 200 liter borra is. (1903. jan. 7. 660/1902. sz.) Az özvegyi haszonélvezet ki nem terjed az örökös által előre kapott értékekre. 98. C.: Alaptalan felp.-nek az a panasza, hogy a felebbezési biróság saját ténybeli megállapítására tekintettel is helytelen jogi következtetés utján utasitotta el őt, az alp. által az örökhagyótól előre kikapott érték haszna iránti kereseti igényével azért, mert azon jogelvből kifolyólag, hogy az örökös tűrni tartozik az örökhagyótól előre kikapott értéknek az örökrészébe leendő betudását, következik, hogy az özvegynek haszonélvezeti joga kiterjed az örökösnek előre kiadott érték hasznaira is. Alaptalan ez a panasz azért, mert a beszámitandó érték nem képezi a hagyatéknak alkatrészét, az özvegyi jog pedig csak a tényleg hagyatékot képező vagyoni értékre gyakorolható, az tehát nem terjedhet ki a hagyatéknak alkatrészét nem képező, előre kiadott értéknek hasznaira. (1896. ápr. 8. I. G. 212. sz.) A második feleség özvegyi joga. 99. C.: A másodbiróság Ítélete annyiban, a mennyiben másodrendű alp. özvegyi jogát a királyi 147. sz. telekjegyzőkönyvbe az 1—2. sorszám alatt felvett beltelkekre és házra, valamint az 1891. évi aug. 16-én felvett leltárban foglalt ingókra felp.-ékkel szemben is egészben fentartotta, az elsőbiróság Ítéletére is kiterjedő hatály lyal megváltoztatik és másodrendű alp. özvegyi haszonélvezeti joga a most felsorolt ingatlanra és ingó vagyonra is felp.-ékkel szemben az ezek javára öröklés czimén megítélt 3/ie résznek Vs részére korlátoltatik. Egyéb rendelkezései tekintetében a másodbiróság Ítélete hhagyatik. Indokok: Az 1840 : VIII. tcz. 18. §-a szerint másodrendű alp.-t, mint örökhagyó özvegyét egy gyermekrész haszonélvezete csak azon javakból illethetné meg, melyek férje öröklött javait és olyan vagyonát képezik, mely nem az utolsó házasság tartama alatt szereztetvén, közszerzeménynek nem tekinthető; de mivel felp.-ek felebbezésükben az özvegyi jogot a lakóház, belsőség és ingókra nézve is csak egy gyermekrész erejéig kérték korlátoltatni és a másodbiróságilag megállapított arányt nem kifogásolták, az özvegyi