Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

130 Öröklési jog. alaptalan; mert a jászkim V. Statútum 1. §-a szerint a hátrahagyott özvegyet, özvegyi jog czimen férje vagyonában eltartás (intertentio) illeti meg, következően helyes a felebbezési biróságnak ez irányban elfoglalt jogi álláspontja. Lényegileg alapos felp.-nek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a felp. által özvegyi jog czimen követelt eltartás egyenértékét egy gyermekrészre korlátolta. Ugyanis a felp. által özvegyi jogczimen érvényesített követelés megbirálásánál a peres felek illetőségi helyénél fogva, az ideiglenes törvénykezési szabályok 17. §-a által érvényében fentartott jászkun V. Statútum rendelkezései az irányadók s a perbe vitt jog megbirálásánál az 1840: VIII. tcz.-nek a volt jobbág}rok örökléséről szóló rendelkezései nem alkalmazhatók. Minthogy pedig, mint már kiemeltetett, a jászkun V. Statútum 1. pontjának világos rendelkezése szerint a hátramaradt özvegy férje javaiból eltartást (intertentiot) követelhet és a felhivott Statútum nem tartalmaz oly rendelkezést, mely szerint abban az esetben, ha az elhalt férj első házasságából gyermekek maradnak vissza, az özvegyi tartás mérve még akkor is egy gyermekrészre volna szorítható, ha az az özvegy eltartására nem volna elegendő, annálfogva felp., mint özvegy, eltartás fejében a hátramaradt gyermekek számára való tekintet nélkül jogszerűen követelheti azt az összeget, a mi társadalmi állásánál és életviszonyainál fogva, a férj hátrahagyott vagyona jövedelmére való tekintettel, életfentartásának és egyéb szükségleteinek megfelel. (1902. okt. 14. I. GL 168. sz.) Özvegyi jog a férj másokkal közös ingatlanaira. 96. C.: Az özvegyi jog tartásból, lakásból, ruházatból és esetleg kiházasitásból áll. Ezen jogok képezik az özvegyi jog összegét, melyekből kifolyólag az özvegy férjének azon vagyonát, melyben nem örökösödik, megtartani, és mindaddig haszonélvezni jogosítva van, míg a haszonélvezetben az erre jogosított leszármazó örökösök által nem korlátoltatik. E vagyont azonban csak azon joggal haszonélvezheti, melylyel azt férje élvezte, s így a férje által az őt illető tulajdonjognál fogva netán érvényesíthetett más jogot, az özvegy nem érvényesíthet. Minthogy pedig a fenforgó esetben felp. első férje T. I., az 1863. évben elhalt atyjától néhai T. Ignácztól öröklött vagyont az alp.-ékkel mint testvéreivel illetve az akkor még életben volt anyjával N. Annával közösen osztatlan állapotban élvezte a nélkül, hogy a közös vagyon jövedelmének reá eső részét, akár pénzben, akár termesztményekben követelte és magának kiszolgáltatta volna, ennélfogva özvegyi joga alapján felp.-né is csak a kö-