Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Az özvegyi jog. 129 mire korlátozható: a hagyatéki bíróság1 peren kivüli uton kimondani nincs hivatva. (1897. jun. 9. 592. sz.) 93. C. : Ha az özvegy özvegyi jogát nem a törvény, hanem végrendelet alapján kivánja érvénj'esiteni s a végrendelet — a lakáson kivül — özvegyi tartást csak az esetre rendel, ha a hagyaték minden tehertől ment leend: az özvegy addig, míg a hagyatékon teher van, tartást nem követelhet. Ha a végrendelet az özvegynek lakásul egy megnevezett kastélyt rendel, ez alatt tágabb értelemben nemcsak a lakóház, hanem ennek tartozéka, a lakás kellemesebb élvezetére szolgáló kert is értetik ; valamint ha a végrendelet értelmében a házhoz tartozó állatok is az özvegynek rendelkezésére bocsátandók; ebben az azok elhelyezésére a lakásul rendelt helyiség közelében szükséges épületnek használatba vehetése is benfoglaltnak tekintendő. Az özvegyi jog alapján az özvegyet nemcsak a közönséges és szoros értelemben vett lakás, hanem a lakási igények kielégítésére szolgáló tárgyaknak — hová a bútor és egyéb házi felszerelés is tartozik — használata is megilleti: ezen tárgyak azonban csak azok lehetnek, melyek az özvegynek férje életében, akár magának, akár férjével együtt, közös hasznalatára szolgáltak, s igy ha a bútorok és egyéb házi felszerelések az örökhagyónak saját használatára más részről voltak átengedve, az özvegy nem követelheti, hogy a férje tulajdonát nem képezett bútorok és egyéb házi felszerelések neki használatába átadassanak, vagy hogy azok helyett részére más hasonnemü tárg}^ak szereztessenek be. (1885. máj. 26. 2071. sz.) 94. C.: Az 1876: XIV. tcz. 132. §-a értelmében a személyes gyógyszerészeti jogosítvány haszonélvezete a személyes jogú tulajdonos elhunytával az özvegyre, illetőleg az özvegynek újra férjhezmenetele, vagy elhalálozása esetén a gyermekek nagykoruságáig ezekre szállván át: önként következik, hogy a mennyiben a gyógyszertár a férj halála után haszonbérbe adatik, a haszonbér is nevezetteket illeti s ebből az elhalt személyes jogú tulajdonos hitelezői követeléseik törlesztését nem igényelhetik. (1883. okt. 25. 4765. sz.) Jászkun statútum szerinti özvegyi jog. 95. C.: Alp.-eknek az a panasza, hogy a felebbezési biróság helytelenül értelmezte a peres felek illetőségénél fogva alkalmazandó jászkun V. Statútum 1. §-át, a mennyiben felp. részére özvegyi eltartást itélt, holott szerintük a felhívott Statútum alapján az özvegy haszonélvezetet és nem özvegyi eltartást követelhet. Ez a panasz Döntvénytár. 9