Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

A hagyaték. 3 az alperessel kilencz évig élt együtt és fizetést nem kapott. Minthogy pedig az, hogy alp. a leltárt aláirta és felp.-éknek a leltározott kötelezvények és ingók hagyatékbiróságilag átadattak, a nem örökös harmadik személy birtokában levő vagyonra nézve egymagában az örökösödési jogczimre fektetett tulajdon megszerzésére adatot azért nem képez, ha azt a birtokban tartó fél el nem ismeri: mert a leltár aláírása, az azt aláíróval szemben, joglemondást az 1894. évi XVI. t.-cz. 47. §. értelmében nem képezhet; és mert ugyané törvény 72. §. 3-ik bekezdésének joghasonszerüségénél fogva, a másnak birtokában levő vagyonra nézve az örökösök e czimeni jogaikat csakis a törvény rendes utján érvényesíthetik, amint felp.-ek a jelen perben azt érvényesíteni kívánják is. A fenti jogszabály megsértése nélkül megállapított tényállásból tehát, mely tényállás a S. E. T. 197. §. értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó; s miután az is megállapittatott, hogy a felp.-ek az örökhagyónak nem köteles részre jogosított örökösei: helyesen vonta le a felebbezési bíróság azt a jogi következtetést, hogy felp.-éknek a kereseti kötelezvényeknek és ingóknak mint hagyatéknak a kiadása, illetve azok egyenértéke követeléséhez joguk nincsen. (1901. ápril 25. I. G. 17. sz. a.) Kötelesrész iránti jog átszállása. 4. (43. sz. tüh.) A törvényes osztályrészre (kötelesrészre) jogosultnak a kötelesrészhez való joga, ha annak érvényesítése előtt meghalt, átszáll az ő örököseire. Indokok: Az 1861. évi id. törv. szabályok 7. §-a az öröklési jog egyik tárgya, a végrendelkezési jog iránt intézkedvén, a törvényes osztályrészt (kötelesrészt) a végrendelet nélkül törvényes örökség felében határozza meg és ezzel magát a törvényes osztályrészt örökrésznek, oly örökségnek minősiti, mely a leszármazókat s esetleg a szülőket az örökhagyó végrendelete ellenében is a hagyatékból megilleti. Eme jogi minősége a törvényes osztályrésznek — minden kétséget kizárólag — kitűnik abból is, hogy a kötelesrészhez való jog nem személyes, hanem örökösödési perrel érvényesítendő és e perben, az id. törv. szab. fentidézett 7. §-a szerint, csak ugyanazok a kitagadási okok vétethetnek tekintetbe, melyeket olyanokul a hármas könyv I. r. 52. és 53. czimei a szülők és a leszármazók öröklési viszonyaira nézve általában megjelölnek; de ezen felül, — a dolog természetéhez s a törvényes gyakorlathoz képest, — a betudásnak is ugyanazon jogelvei alkalmazandók a kötelesrószre jogosulttal szeml*