Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Az özvegyi jog. 127 zőleg fél évre járó 150 frt összeg- mint lejárt tartásdij tekintetében az 1881. évi LIX. t.-cz. 37. §-át alkalmazni kellett. Alp.-ek az 1892. jan. 21-től számítva az örökösödési per jog-érvényes Ítélettel leendő befejezéséig a kért havonkénti tartásdíjnak előleges megfizetésében a fentiek alapján, de még azért is marasztalandók voltak, mert felp.-t az elhalt férje vagyonából özvegyi jogczimen tartásdij mindenesetre megilleti, őt pedig a hosszadalmas örökösödési per kimeneteléig ezen jogától megfosztani nem lehet. (1892. febr. 8. 1031. sz.) Bpesti T.: Az elsőbiróság Ítéletét mv., felp.-t keresetével elutasítja és kötelezi a perköltségek viselésére. Indokok: Felp. keresetét arra alapítja, hogy néh. férje végrendeletileg az alp.-eket tette örököseivé, a kik nem tekintve az őt 1840 : VIII. t.-cz. 16. §. alapján megillető özvegyi jogra, néhai férjének hagyatékát az ő tiltakozása ellenére birtokba és használatukba vették, a nélkül, hogy az ő özvegyi eltartásáról gondoskodtak volna, minélfogva felp., a ki. egyéb örökösödési igényei mellett özvegyi jogának érvényesítése végett rendes pert is kezdett, annak a pernek birói Ítélet által leendő eldöntéséig is a hagyatéki vagyont használatukban tartó alp.-eket részére havonként 25 frt özvegyi tartásdij megfizetésére köteleztetni kéri. Minthogy azonban egyrészt ugy felp. előadásából, mint az alp.-ek részéről 2. sz. a. csatolt rendes keresetből kétségtelen az, hogy felp. elhunyt férje végrendeletének, a mennyiben az egyebek közt a felp. özvegyi jogát sérti, félretétele és özvegyi jogának, esetleg az egész hagyatéki vagyonra vonatkozólag megítélése végett a pestvidéki kir. tszék előtt pert folytat s ebbeli igényének ugy jogosultsága, mint mérve is abban a perben lóvén elbírálandó, felp. özvegyi tartás iránti igényét egyidejűleg két külön perrel nem érvényesítheti, másrészről pedig a felp. által az alp.-ek ellen folytatott és már jogérvényes Ítéletekkel befejezett sommás visszahelyezési per irataiból az is kétségtelen, hogy az alp.-ek a néh. K. L. hagyatékába leltározott ingatlan ós ingó vagyont nem önhatalmúlag, hanem éppen a felp. felhívására és annak beleegyezése következtében vették birtokukba ós használatukba és ekként felp.-nek az a panasza is, hogy alp.-ek felp.-t az általa megindított rendes per lefolytáig özvegyi jogának élvezetében jogellenesen gátolják, alaptalannak bizonyult. Ez indokoknál fogva felp.-t ezzel a keresetével elutasítani kellett. (1892. márcz. 9. 2427. sz.) C. : A bpesti T. Ítéletének megváltoztatásával az első fokban eljárt kir. járásbíróság Ítélete hh. az abban felhozott indo-