Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

94 Öröklési jog. sz. telekkönyvi ingatlanra nézve fele részben K. P.-né, fele részben pedig a többi tulajdonosok illetőségéből bekebeleztesse. Indokok: Alp.-ek nem vonták kétségbe, de határozottan beismerik is, hogy a közös apa elhalta után felp. és fivére néhai K. P. az apai hagyatékban osztatlan állapotban maradtak és maguk vitatják, hogy annak következtében, mert felp. az apa elhunyta idejében csak 6 éves volt, a közös vagyont emiitett fivére kezelte, sőt felp.-nek abbeli jogát, hogy a közös jövedelemből vett ingatlanok felét követelheti, beismerik, midőn viszonválaszukban felhozták, hogy azon vételek, melyek azon időben történtek, mikor felp. már olyan korban volt, hogy bátyjával közösen szerezhetett, ezen okból fele részben felp. nevében is történtek. Ide járul, hogy mint az alp.-ek a tanúvallomásokra tett észrevételeikben is elismerték, B. és T. tanuknak vallomása által igazolva van, hogy K. P. a gazdaságot felp. kiskorúsága idejében a közös anya felügyelete és vezetése mellett kezelte és hogy a nevezett tanuk vallomása szerint felp. a peres ingatlant fivérével közösen, négy év óta pedig megosztva fele részben birja; alp.-ek pedig felp.-nek határozott tagadása ellenében bebizonyítani meg nem kisérlették, hogy akár K. P., akár pedig neje harmadrendű alp.-nek, külön vagyona volt, sőt az alp.-ek részéről a felebbezéshez csatolt anyakönyvi kivonat szerint felp. a 2110/a. helyrajzi számú ingatlan szerzése idejében életének 17-ik, a fele részben harmadrendű alp. nevére irott ingatlanok szerzése idejében pedig életének 19-ik, illetve 21-ik évében, tehát olyan korban állott, melyben már szerezhetett és igy alp. ennek viszonválaszbeli beismerése szerint is a szerzeménynek felét követelhette. Mindezeknél fogva s jelesen, mert mindaz, a mi a közös gazdálkodás tartama alatt a közös s meg nem osztott jövedelemből szereztetik, ellenkező megállapodás hiányában, közös vagyonnak tekintendő s azon körülmény, hogy a szerződések csak a vagyonkezelő K. P. és neje nevében köttettek, felp. hátrányára nem lehet és ebből harmadrendű alp. maga javára jogokat annál kevésbé származtathat, mert a fentebbiek szerint nem mutatta ki, hogy neki saját vagyona volt, melyből az ingatlanokat vette, közszerzeméuyi joga pedig csak azon vagyon felére terjedhet, mely férjének szerzeményét képezte, az elsőbiróság Ítéletének e részbeni megváltoztatásával a kereseti ingatlanok fele felp. részére megítélendő volt. (1886. jun. 25. 41.314. sz.) C.: A másodbirósági ítélet oly változtatással, hogy felp. részére a zólyomi 720. sz. telekjegyzőkönyvben -4- 2017., 2160. és 2111. helyrajzi sz. a. bejegyzett ingatlanokból csak az elsőrendű