Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

92 Öröklési jog. gatlan örökhagyó K. A.-ra ennek édes anyjáról K. Gy.-né született P. A.-ról, erre pedig atyja P. J.-ról, felp.-ek édes atyja P. J. testvéréről szállott, hanem azt is tartoznak bizonyítani, hogy ezen ingatlan a velük közös törzsről, vagyis felp.-ek nagyatyja és az örökhagyó K. A. anyai nagyatyjáról idősb. P. J.-ról szállott örökségkép az örökhagyóra; ezt azonban nem bizonyították, sőt a becsatolt telekjegyzőkönyvi kivonatból kétségtelenül kitűnik, hogv ezen ingatlant örökhagyónak nagyatyja P. I. vétel utján szerezte, ezen ingatlan tehát felp.-ekre ági vagyont nem képez. De helyesen utasíttattak el a másodbiróság által íélp.-ek keresetükkel a karácsondi 235. sz. telekjegyzőkönyvben A. I. 2—7. sorszám a. felvett ingatlanokból örökhagyó K. A. hagyatékához tartozó felerésznek felére nézve is; mert a hagyatéki iratoknál eredetben létező s a viszonválaszhoz másolatban mellékelt közjegyzői okirattal bizonyítva van, hogy örökhagyó, K. A.-nak édes anyja, P. A. férjezett K. Gy.-né az örökségkép édesatyjáról, P. I.-ról reá szállott s a karácsondi 235. sz. telekjegyzőkönyvben felvett 2/4 úrbéri külső telekből őt illető V-i kültelek fele részét még életében férjének, jelenbeni alp. K. Gy.-nek oda ajándékozta, ez pedig azt elfogadta, ezen ajándékozás által tehát ezen V* külteleknek fele része alp. hitvestárssal szemben ági minőségót elvesztette és habár P. A. K. Gy.-né hagyatékának tárgyalásakor alp. ezen ajándékba nyert vagyonra nézve gyermekeivel szemben jogát nem érvényesitette s az egész V4 kültelek az egyik gyermek K. M.-nak 1884. évben bekövetkezett halála folytán K. A.-nak adatott át a hagyatéki bíróság által, de miután alp. a nejétől ajándékba kapott vagyonról, mint ezen másodbirósági ítélet indokolásában kifejtve van, kifejezetten le nem mondott, a P. A.-t illető 1U külteleknek elajándékozott fél része sem képez felp.-ekre nézve oly ági vagyont, melyre nézve a megajándékozott alp.-sel szemben öröklési igényt formálhatnának. (1891. márcz. 17. 9540/1890. sz.) Osztatlan állapotban lévő testvérek szerzeményének öröklése. 70. Beszterczebányai tsz.: A kir. törvényszék felp.-t kereseti kérelmével elutasítja. Indokok: A jogalapot, melyből felp. keresetét származtatja, az képezi, hogy K. P. bátyjával az atyai vagyonban együtt gazdálkodván, a K. P. által szerzett külön vagyon ezen gazdálkodásnál megtakarított pénzből lett vásárolva s így annak fele része felp.-t illeti meg. A felp. által bemutatott telekkönyvi kivonat tanúsága szerint a zólyomi 631. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanokat adásvétel