Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

A szerződések tárgya. 525. kötelezettség- a nemzés tényén alapul. A természetes apát terhelő ez a kötelezettség az apán kivül álló más egyénre külön kikötés nélkül és a nemzés ténye körüli büntetendő cselekményen kivül csak mint hagyatéki teher vagy mint valamely vagyonnal járó teher szállhat át. Az A) alatti szerződés nem tartalmaz oly rendelkezéseket, a melyeknek értelmében I. r. alp. kötelezettséget vállalt volna a II. r. alp. és a felp. leánya által nemzett törvénytelen gyermek eltartására. De a mennyiben az A) alatti szerződés ágyassági viszony létesitésére venatkozik, az a jó erkölcsökbe ütközik és arra sem jogot, sem pedig kötelezettséget alapitani nem lehet, abból tehát I. r. alp. tartási kötelezettségét jogilag következtetni nem lehet, miért is felp.-t I. r. alp. elleni tartási keresetével elutasitani és őt mint vesztes felet a S. E. 109. és 168. §§-aira való tekintettel a S. E. 104. §-a értelmében az I. r. alp.-nek okozott összes költség megtérítésére kötelezni kellett. (1902. jan. 31. I. G. 532/1901.) 174. C. : Való ugyan, hogy I. r. alp. Gr. E.-lel való ágyassági viszonyát szülőinek a II. és III. r. alp.-nek hozzájárulásával kezdette és folytatta és a tényállás szerint II. és III. r. alp.-ek kijelentették, hogy az ágyassági viszonyból eredhető minden bajért jót állanak, ezekből a megállapitott tényekből azonban nem következtethető olyan szerződésszerű megállapodás létrejövetele, melynek alapján felp.-nek a gyermektartásra nézve a II. és III. r. alp. ellen kereseti joga származhatott volna, mert az ág}rassági viszony létesülésére vonatkozó megállapodás a jó erkölcsökbe és a közrendbe ütközvén, az ilyen megállapodásból biróság előtt érvényesithető kötelem nem származik, ezekre tekintettel tehát a felebbezési biróság nem sértett anyagi jogszabályt, midőn felp.-t keresetével a II. és III. r. alp.-sel szemben elutasitotta. (1903: márcz. 7. I. G. 592. sz.) Nemi ösztön kielégítéséből származtatott követelések — b) megítéltettek. 175. A felp. leánya s az alp. között éveken át házasságon kiviili nemi viszony állott fenn. — Ennek az alp. végét szakitván, arra kötelezte magát, hogy a felp. leányának a viszony megszűnéséből eredő hátrányos következményekérti kárpótlás czéljából végkielégítésül kisebb részletekben 5000 frtot fizet. — Egy ilyen részlet megfizetése iránt inditotta a felp. keresetét, melylyel turpis causa okából a felebbezési biróság őt elutasitotta. B pesti T.: Kétségtelen, hogy a felp. kiskorú leánya és alp. közt ezelőtt folytatott viszony a jó erkölcsökkel össze nem egyeztethető s ennélfogva arra kereset alapitható nem is volna; a fenforgó esetben azonban az a szempont, a melyből a felebbezési biróság a fenti kijelentésében kiindult, nyilván téves; mert a kereseti kérelemnek alapjául szolgáló állitólagos megegyezés nem a felek