Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

•524 Szerződések. ződés, hogy a törvény által tiltott vadházassági viszonyt folytassanak, az okból, mivel a közerkölcsiség ellen irányul, semmis s az annak alapján eszközölt telekkönyvi bejegyzések, mint eredetben érvénytelenek, bármelyik érdekelt fél által megindított törlési per folytán, törlendők. (5830/1895. sz.) 171. Pécsi T.: Felp. keresetét arra alapítja, hogy alp. házassági Ígérete folytán felp. kiskorú leánya 1894. febr. 5-én hozzáment lakni és alp.-sel 1895. ápr. 15-ig együtt élt, de alp. házassági igéretét he nem váltotta, igy az annak elmaradásából származó kárpótlás, illetve a czimen, mert az együttélés folytán felp. leányának jövőjét tönkre tette, kérte a kereseti 1000 frt összegnek megítélését. Habár a keresethez A) alatt csatolt közjegyzői okirat igazolja is, hogy felp. leányát alp. eljegyezte s hogy ennek következtében, illetve a bekövetkezés reményében folytatott alp.-sel vadházasságot, de mert a vadházasság a közerkölcsiségbe ütközvén, abból kifolyólag magánjogi igények törvényes uton nem érvényesíthetők: ugyanezért az elsőbiróság Ítéletét ezeknél az indokoknál fogva helyben kellett hagyni. (1896. nov. 10. 3360. sz.) C.: Hh. (1897. jun. 10. 1767. sz.) 172. Szegedi T.: A megtámadott jogügylet valódi czélzata a házasságon kívüli az erkölcsi törvénybe ütköző együttélésre, illetve a peres felek vagyoni viszonyainak ez alapon való szabályozására irányult, már pedig az ilyen jogalap, illetve a közerkölcsbe ütköző ilyen jogczim a tulajdonjog megszerzésére és fentartására nem alkalmas, minélfogva a felp.-nek az ezen érvénytelen alapon és czimen szerzett tulajdonjog törlésére irányuló keresete jogosult. C. : Hh. (1898. nov. 22. 4164. sz.) 173. C. : A felebbezési biróság I. r. alp.-t azon az alapon marasztalta a II. alp. J. Zsarko által nemzett gyermek részére tartásdíj fizetésére, hogy a keresethez A) alatt csatolt egyezség szerint I. r. alp. felfogadta a fia II. r. alp. mellé a felp. kiskorú leányát, P. N.-át gazdaasszonynak s kötelezte magát P. N.-kának 1000 frtot fizetni arra az esetre, ha ezt II. r. alp. jogos ok nélkül elkergetné és hogy a felek czélzata az volt, hogy P. N. II. r. alp.-nek ágyasa legyen, a mint ez a körülmény a keresethez C) alatt mellékelt bírói ítéletben jogérvényesen megállapittatott s a felebbezési biróság ugy találta, hogy I. r. alp. az A) alattiban olyan kötelezettséget vállalt, melyben lényegileg benfoglaltatik az ágyasságból születendő gyermeknek eltartása iránti kötelezettség is, hogy ez az egyezség a C) szerint érvénytelennek mondatott ki, nem érint. A felebbezési bíróságnak ez a felfogása téves. A törvénytelen gyermek eltartása iránti