Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

Szerződések. élésekből származó teljesítés az állandóan követett birói gyakorlat szerint, ha nem mind a két fél erkölcstelen cselekményében forog : visszakövetelhető. Mivel pedig felp. azt vitatta, hogy alp.-nek a felp. érdekében tett az a közbenjárása, amelynek fejében a maga részére kikötött közbenjárási dij — mint ellenkövetelés — a felp. követelésébe betudatott turpis causán alapszik, következéskép arra való tekintettel, hogy a tilos szerződések semmisek és az ily szerződésekből eredő teljesitésből adott érték visszatérítendő annak, ki azt szolgáltatta : a per eldöntésére lényeges befolyással biró körülményt képez az, hogy alp. közbenjárása nem ütközött-e tiltó törvényekbe : ennek megitélhetése végett pedig szükséges annak a felderitése, hogy alp.-nek, ki dohánygyári alkalmazott volt, a felp. részére a dohánygyárnál teljesitett közbenjárása miből állott, hogy ez a közbenjárás megegyeztethető volt-e elfoglalt hivatali állásával és evvel járó hivatali kötelességével ? A felebbezési biróság tehát téves jogi álláspontra helyezkedett, a midőn a fentebbi körülmények felderítését, a per elbirálhatására döntő sulylyal biroknak nem tekintette. (1902. febr. 14. I. G. 316/1901. sz.) Erkölcstelen tartalmú és a közrendbe ütköző szerződések. Nemi ösztön kielégítéséből származtatott követelések a) meg nem Ítéltettek. 166. C. : A felp. kereseti követelését abból szármázhatja, hogy alp.-ként perbehivott, de a per folyama alatt elhalt V. I. őt (felp.-U törvényes férjétől házasság Ígérete mellett elcsábitotta és midőn később alp. a házassági igéret beváltását határozottan megtagadta, felp.-nek élete tartamáig havi járadék fejében 70 frt fizetésére kötelezte magát. E jogügyletből azonban, még ha annak valóságos létrejötte az alp. tagadásával szemben bizonyítottnak vétethetnék is,, felp. követelési jogot nem származtathat: mert felp. azt nem is állította, amiál kevésbé bizonyította, hogy az alp.-nek tulajdonított kötelező igéret tételekor, a házasság közte és férje között már törvényesen felbontott volt; mert, hogy a törvényesen még fennálló házasság megbontására irányuló ilynemű szövetkezés, általános meggyőződése szerint, erkölcsiségbe ütközik, bizonyításra nem szorul ; mert az a körülmény, hogy a házasság megbontására irányuló cselekmény eredetileg felp. vagy alp. kezdeményezésére vezethető-e vissza, az ügylet jogi hatályára befolyással nem bír; mivel általános jogfogalmak szerint, a turpis causa természetével biró viszony-