Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

A szerződések tárgya. 521 164. C. : Felp. felülvizsgálati kérelmében elsőfokban azért támadja meg a felebbezési bíróság Ítéletét, hogy a felebbezési bíróság megsértette azt a jogszabályt, hogy a midőn a közeli rokonok között létrejött jogügylet a hitelezők megkárosítását idézte elő, az a vélelem áll fenn, hogy az átvevőnek tudomása volt az átadó tartozásáról és a hitelező kijátszása szándékáról. Ez a panasz lényegében alapos. A felebbezési bíróság ugyanis megtámadott Ítéletében abból a felfogásból indult ki, hogy egymagában véve az a körülmény, hogy alp. P. I.-nak, az átadónak testvére, nem szolgáltat megnyugtató adatot annak megállapítására, hogy alp.-nek tudomása volt arról, hogy P. I. a végett adta el ingatlanait, hogy neje megítélt követelése elől a kielégítési alapot elvonja. Ez a felfogás, illetőleg ítéleti indokolás pedig nyilván téves, mert az ellentétben áll azzal a törvényes gyakorlat által általában elfogadott jogszabálylyal, hogy a midőn közeli rokonok között létrejött jogügylet által a hitelező elől a kielégítési alap elvonatik, fennáll az a vélelem, hogy az átvevő tudott az átadónak arról a szándékáról, hogy hitelezője elől a kielégítési alapot elvonja és az által a hitelezőt kijátszsza, ezt a most említett körülményt tehát nem a hitelezőnek kell bizonyítani, hanem az átvevő által bizonyítandó, hogy a kijátszási szándékról tudomással nem birt. Minthogy pedig erre nézve a felebbezési bíróság ténymegállapítása szerint alp. semminemű bizonyítékot fel nem hozott, minthogy felp. követelése az átruházáskor fennállott s az átruházás által felp. elől a kielégítési alap elvonatott, az anyagi jogszabály szerint felp. követélése erejéig a jelzett átruházás joghatály lyal nem bír; következőleg alp. annak tűrésére volt kötelezendő, hogy felp. a keresetileg megjelölt ingatlanokból követelése és járulékai erejéig magát kielégíthesse. Ezen nem változtat az, hogy a felebbezési bíróság ítéleti ténymegállapítása szerint alp. az ellenértéket megadta, mivel az ellenérték nem fordíttatott felp. követelésének kielégítésére és így tényleg fenforog a kielégítési alap elvonása. (1902. márcz. 10. I. G. 572. sz.) Tiltott jogügylet alapján teljesített fizetés visszakövetelése. 165. Bpesti T.: Jóllehet áll az, hogy valamely törvényileg nem tiltott, de bírói uton nem érvényesíthető jogviszonyból eredő kötelezettség (naturális obligatio) folytán teljesített fizetés a fizető felet nem jogosítja fel, hogy a már teljesített fizetést visszakövetelhesse ; de nem terjeszthető ki e jogszabály a törvény által tiltott vagy a közerkölcsökbe ütköző alapon nyugvó, tehát önmagukban semmis ügyletekből eredő teljesítésekre, mert az ily tiltott szerző-