Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

520 Szerződések. állott és a kinek ez az igénye a házasfeleknek ama jogügylete folytán egészben vagy részben meghiúsulna, ilyen esetben ugyanis a házasfelek jogügjdete, mint egyenesen mások jogos igényeinek kijátszására irányuló, jogellenes ténykedésen alapszik. (1897. ápr. 5. G. 13. sz.) 161. Győri T. : A férj hitelezői a férj által neje részére hozomány átvételéről kiállított elismervénynek hatályosságát azon az alapon, hogy az a kielégitési alap elvonása czéljából az ő kijátszásukra állíttatott ki, sikerrel csak akkor támadhatnák meg, ha követelésükre nézve az elismervény alapján zálogjoggal terhelt ingatlanokra zálogjogit szereztek volna, s ha azok az ingatlanok elárvereztetvén, a hitelezők a nő ellen a sorrendi végzéssel az 1881 : LX. tcz. 197. §-a értelmében perre utasíttattak volna. (1897. decz. 8. G. I. 18. sz.) 162. C.: Midőn a végrehajtást szenvedő adós a kielégitési alapot a hitelező elől elvonja és azt másra ruházza át, ha a szerző fél a végrehajtást szenvedőnek közeli rokona, fennáll a birói gyakorlat által elfogadott és tételes törvénjoiyel nem ellenkező az a vélelem, hogy a szerző fél a végrehajtást szenvedőnek az elidegenítésben nyilvánuló kijátszási szándékáról tudomással birt, minélfogva az ily jogügyletnek a végrehajtó hitelezővel szemben az anyagi jogszabáyok szerint joghatály nem tulajdoníttathatok. (1899. szept. 21. G. 263. sz.) 163. Temesvári T.: Abból a tényből, hogy a vagyonátruházás atya és fiu között, kevés idővel az atyának a^felp. javára történt elmarasztaltatása előtt jött létre, abból a további tényből, hogy az elmarasztalt atyának semmi vagyona sincsen s e szerint a felp. követelése az átruházó atya ellenében be nem hajtható; végül abból a tényből is, hogy az alp. a reá átruházott vagyonért készpénzbeli ellenértéket nem szolgáltatott, hanem csakis bekebelezett tartozásoknak a kifizetését vállalta magára, a felebbozési bíróság a kir. ítélőtábla megg}7őződése szerint is jogi következtetés utján helyesen állapította meg azt a tényt, hogy az alp. a felp.-nok arról a követeléséről, a mely ezt az alp. atyja ellen megillette, tudomással birt és hogy a szerződés létesítésekor az alp.-nél a felp. megítélt követelése kijátszására irányuló szándék forgott fenn és hogy e szerint az alp. rosszhiszemű szerzőnek tekintendő. Törvényes gyakorlat szerint az olyan vagyonátruházás, mely által a hitelező a követelésének kielégítésére szolgáló fedezeti alap elvonásával károsodik, a hitelezővel szemben joghatálylyal nem bir. (1899. nov. 8. G. 84. sz.)