Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

516 Szerződések. Hitelezők kijátszására irányult ügylet. = V. ö. az ajándékozásra vonatkozó jogeseteket. 154. C. : Téves a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, a melyből kiindulva a felp.-t igényével azért utasítja el, mert az igé­nyelt fundus instructusra és terményekre nézve a C) a. itélet, az óvadékra nézve pedig a D) a. elszámolás alapján a felp., az itélet hozatala és az elszámolás megejtése előtt végrehajtást foganatositott hitelezők irányában jogokat érvényesen nem szerezhetvén, az alp.-ek irányában sem a C) a. ítéletnek, sem a D) alatti elszámolásnak jogi hatályt nem tulajdonított. A felp. a C) a. ítéletnek alapul szolgáló keresetét bérlője a végrehajtást szenvedett ellen a haszonbérlet meg­szüntetése és haszonbérelt ingatlanon lévő összes fundus instructus és termény iránt az A) a. haszonbérleti szerződésben részére bizto­sított jog alapján megindította, még mielőtt az alp.-ek a foglaláso­kat foganatosították s a zárlatot a keresettel egyidejűleg eszközölte ki; az ebben a perben hozott C) a. ítéletnek jogi hatályossága a zárlat foganatosításának időpontjától kezdődik s abban az összes fundus instructus és termény tulajdona a felp. részére megítéltetvén, ezen ítélettel szemben az alp.-ek tartoztak bebizonyítani azt, hogy az elmarasztaló itélet hozatalának a felp.-nek a végrehajtást szen­vedő hitelezőinek megkárosítására irányuló rosszhiszemű eljárása szolgált alapul. Ezt a felebbezési bíróság egyedül abból következteti, hogy a végrehajtást szenvedett a felp. keresete ellenében eleintén védekezett, utóbb azonban védekezését elejtvén, a kereseti jogot elismerte és beleegyezett a bérletnek 1895. ápr. 1-től kezdődő ha­tálylyal leendő megszüntetésébe. Ez azonban a felp. rosszhiszemű­sége igazolására nem elegendő, mert nemcsak hogy a végrehajtást szenvedő tényeiből magában véve felp. rosszhiszemű eljárására kö­vetkeztetési vonni nem lehet, de a jelen esetben a felp.-nek a bér­fizetés elmulasztása alapján az A) a. szerződés feltételei szerint joga volt a bérlet azonnali megszüntetéséhez, az alp. tehát a felp.-nek olyan jogát ismerte el, mely ezt a bérleti szerződés alapján kétség­telenül megillette. A D) alatti elszámolás pedig a felp. és a végre­hajtást szenvedett között fennállott, de megszüntetett haszonbérleti viszonyból származó olyan követelési igényekre vonatkozik, a me­lyeknek alapját szintén a haszonbérleti szerződés képezi és a feleb­bezési bíróság tényállásában nincs megállapítva, hogy az alp.-ek az elszámolás tárgyává tett követelések fenn nem állását bebizonyították volna, már pedig a felp. az Aj a. szerint a haszonbérleti szerződé­sen alapuló kötelezettségek biztosítására szolgáló óvadékra nézve számolván el a végrehajtást szenvedettel, az alp.-éknek képezte fel-

Next

/
Thumbnails
Contents