Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

A szerződések tárgya. 501 a végett, hogy felp. és gyermekei az árverés ellen jogorvoslatot elő ne terjesszenek és utóajánlatot sem saját személyükben, sem pedig más által nem tesznek, e kereseti összeg megfizetésére kötelezték magukat. El is tekintve attól, hogy felp. és gyermekei mint végrehajtást szenvedő felek az 1881 : LX. tcz. értelmében utóajánlat megtételére egyáltalán nem jogosultak, miből következik, hogy ez irányban létesült bárminő igéret a követelésre érvényes jogczimet nem képezhet, még azért is el kellett felp.-t keresetével utasitani, mert az ily megállapodás mellett létrejött szerződés kétségtelenül a bekebelezett jóhiszemű hitelezők megkárositására irányul, minélfogva mint az erkölcsi fogalmakba ütköző szövetkezés (turpis causa) a törvény utján érvényesíthető kötelezettség alapjául nem szolgálhat. (1890. jul. 1. 24,549. sz.) C.: Hh. (1891. febr. 12. 8988/1890. sz.) 188. C.: Felp. keresetét az A) csatolt kötelezvényre alapitja mely szerint alp. 250 frt kifizetését az esetre kötelezte, ha L. L. a békésgyulai 2. honvédgyalogezred számára 1891. évi zabszállitásra való jogosultságot elnyeri, mire nézve zárt ajánlati pályázat hirdettetvén, az ajánlatok beadására 1890. évi okt. 21-ike tüzetett ki. Tekintve, hogy a fentebbi kötelezvény tartalmából, melynek jogczime nincs és mely a per folyamán sem adatott elő, az tűnik ki, hogy peres felek közt a békésgyulai honvédgyalogezred számára 1891. évben szállitandó zab beszerzése, illetve a szállítás elnyerése végett benyújtandó zárt ajánlat iránt oly megállapodás jött létre, mely nyilván a katonai kincstár hátrányára volt irányozva; tekintve, hogy a fent jelzett kötelezvény törvénybe ütköző szövetkezés folyománya, felp.-nek ezen kötelezvényre alapitott követelése jogos alappal nem birván, ez okból keresetével elutasitandó volt. (1894. márcz. 30. 1703/1893. sz.) 13Í). Kolozsvári T. : Tagositási mérnöki munkálatok elnyerését czélzó ajánlat beadása előtt tagositó mérnökök közt létrejött oly megállapodás, hogy a verseny kizárása czéljából ugj^anazonos ajánlatot tesznek, s hogy a munkálatokat elnyerő fél a másiknak kárpótlásul bizonyos összeget fizet — mint a K. BTK. 128. §-a által tiltott cselekmény — valamely követelés jogszerű alapját nem képezheti, ily megállapodás alapján a felek birói segélyre nem számithatnak. A felebbezési biróság tehát nem alkalmazott helytelen anyagi jogszabályt, a midőn ily megállapodásban kikötött kárpótlási összeg iránti keresetével felp.-t elutasitotta. (1895. II. G. 24. sz.) 14.0. C. : A peres felek által valódinak beismert B) alatti szerződés szerint alp. a keresetileg követelt 600 frt kötbért arra az