Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

488 Szerződés. hogy V. J. a vízlevezető csatornák fentartását magára vállalta és a bérlemény meghatározott területi nagyságáért jót állott: mert továbbá a szerződésnek okiratba foglalása nem zárja ki annak a bizonyítását, hogy az okirat a szerződő feleknek valódi akaratát és ennek egységesen történt kijelentését nem tartalmazza; már pedig a szerződést a feleknek valódi elhatározása és ennek egységesen történt kijelentése alkotja és a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt és e részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint V. J.-nak az volt az alp.-ek által is elfogadott és ügyletileg kifejezett akaratelhatározása, hogy ő az illető csatornákat önköltségen tartja fenn és a bérleménynek 83 holdban meghatározott területi nagyságáért jót áll. (1900. nov. 15. I. G. 482. sz.) 114. A kereseti kötelezvény kiállításakor az elsőrendű alperes közt egyrészről és M. J. és neje, vagyis felp. jogelődei közt másrészről az a szóbeli megállapodás jött létre, hogy a kötelezett összeget elsőrendű alp.-nek csak akkor kellend megfizetni, ha a hitelezők őt túlélik, ellenben ha a hitelezők korábban halnának el, a kötelezett összeget elsőrendű alp. megfizetni nem tartozik. Felp. jogelődei később is kifejezést adtak annak, hogy megegyezésük szerint, ha ők habiak el korábban, elsőrendű alp. a kötelezett összeget megfizetni nem tartozik. Elsőrendű alp. a felp. jogelődeit túlélte, következésképen az a feltétel, a melyhez az elsőrendű alp. fizetési kötelezettségének elenyészte az emiitett megállapodásban kötve volt, bekövetkezett. A felebbezési bíróság eme tényállás ellenére is abból az indokból kötelezte az elsőrendű alp.-t a felp. örökségi jutaléka gyanánt kiszámított részösszegnek birói kézbe helyezésére, mert a kereseti kötelezvény kiállításakor létrejött s fent emiitett szóbeli megállapodást, mint a kötelezvény tartalmával ellenkezőt, jogilag tekintetbe nem vehetőnek titélte és egyébként is, mint tartalmánál fogva halálesetre szóló rendelkezés, az 1876 : XVI. tcz. 33 §-ában megszabott alaki kellékek hiánya miatt jogilag érvényesnek nem találta. C: A felebbezési bíróság ítéletének ez a jogi álláspontja nyilván téves. Az elsőrendű alp.-nek az a kifogása, hogy közte és a felp. jogelődei közt a kötelezvény kiállításakor a vitatott szóbeli megállapodás jött létre, lényegében arra iránytűt, hogy a kötelezvénynek abbeli tartalma, mely szerint elsőrendű alp. magát a kötelezvényben' 570 frtnak az ott kitett lejárati időben való feltétlen megfizetésére kötelezte volna, a valóságnak meg nem felel. Minthogy pedig valamely okirat kiállítója nem zárható el attól, hogy az okiratba foglalt megállapodás valótlanságát és a valódi megállapodást bizonyíthassa; minthogy továbbá a felebbezési bíróság fent emiitett tényállása szerint megállapíthatott, hogy az elsőrendű alp. és a felp. jogelődei közt nem a kötelezvénybe foglalt megállapodás, hanem az a megállapodás jött létre, hogyha elsőrendű alp. a hitelezőket túléli, fizetési kötelezettsége megszűnik; minthogy végül ez a föltétel az e részben vitássá sem tett tényállás szerint bekövetkezett és a felebbezési bíróság Ítéletének az a jogi álláspontja is téves, mintha a szóban forgó megállapodás halál esetére szóló rend el ke-