Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

A szerződések alakja. 485 azzal egyidejűleg tétettek, azonban az okiratba fogl lt szerződéses nyilatkozatoktól eltérők, sőt az okirat tartalmával ellenkeznek : jogi hatálylyal nem birnak. Az ily szóbeli nyilatkozatoknak legfölebb akkor és annyiban lehet jogi jelentősége, ha és a mennyiben az okiratba foglalt szerződés tartalma hézagos vagy homályos s ekként önmagukban a felek valódi akaratának megállapítására elégtelenek s a szóbeli kijelentések e valódi akarat felismerésére, megállapítására alkalmas adatokul jelentkeznek. (1901. okt. 17. I. G. 166. sz.) 107. Debreczeni T. : Az anyagi jog szabálya az, hogy a felek akarata ott, a hol azok megállapodásaikat irásba foglalták, az írásbeli szerződés tartalma alapján határozandó meg és hogy ebből folyóan nem lehet joghatályt tulajdonitani az oly szóbeli megállapodásoknak, a melyek a szerződés irásba foglalását megelőzték és az irásba foglalt szerződés tartalmával ellentétesek. Ezek szerint tehát a felebbezési biróság megsértette az anyagi jog szabályát akkor, mikor a ruszpolyánai regálé megváltási összegből D. E.-t földesúri jogon megillető 317 frt 40 krra a G. J. és a F. I. L. tanuk vallomása alapján, az alp.-ek, mint a D. E. örökösei ellen, a felp. igényét jogosultnak kimondotta és az alp.-eket arra kötelezte, hogy az általuk felvett ezt az összeget a felp.-nek járulékaival együtt megfizessék : mert a felebbezési biróság megállapítása szerint, a nevezett tanuk csupán a szerződő felek alkujánál voltak jelen és ekként a szerződés irásba foglalását megelőző és a C) alatti szerződés tartalmával ellentétben álló az a vallomásuk, mikép a felek alkujánál az italmérési jogról is szó volt: a kifejtett jogszabály szerint figyelembe egyáltalán nem vehető. (1902. máj. 1. G. 37. sz.) 108. C.: Nem sértett a felebbezési biróság anyagi jogszabályt azzal, hogy a peres felek jogviszonyát szabályozóként a kir. közjegyző előtt utóbb megkötött egyezséget vette és a pert ez alapon döntötte el, mert jogszabály az, hogy ha a szerződő felek ugyanegy tárgy iránt különböző időben egymás mellett fenn nem állható megállapodásra jutnak, köztük a legutóbb létrejött megállapodás a szabályozó és a korábbi ellenkező megállapodások hatályukat vesztik. Alp.-nek a kir. közjegyző előtt felvett hag}^atéki tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt egyezség érvénye ellen felhozott az az érvelése, hogy felp.-ek a hagyatéki tárg3raláson maguk sem emiitették fel a megelőzőleg már létrejött megállapodást és az annak megfelelőleg kiállított kötelezvények átvételét, továbbá-, hogy alp. magyarul csak fogyatékosan beszél, a törvényes dolgokban és eljárásokban járatlan és a tárgyalási jegyzőkönyvbe felvett egyezség reá hátrányos joghatályát fel nem fogta, a felolvasottnak jelzett tárgyalási