Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

484 Szerződés. az 1868 :LIV. tcz. 221. §-a értelmében alkalmazást nem nyerhet,, alp. tehát köteles volt a keseseti bolthelyiséget 1893. ápr. 24-ik napján uj bérlőknek átbocsátani. (1892. jun. 6. 4800. sz.) C. : Hh. (1893. aug. 14. 8873/92. sz.) Pozsonyi T.: Alp. azzal védekezik, hogy a birtokrészletnek az életfogytiglani haszonélvezete az alp. és neje részére fontartatott és kiköttetett akkor, a mikor az alp. és előbb a neje ingatlan vagyonuknak a legnagyobb részét a felp.-re átruházták. Az alp. abbeli védekezését első sorban tanukkal kivánta bizonyítani; a tanuk vallomása azonban még részbizonyitékot sem eredményezett, a mennyiben a tanuknak sem a felek között létrejött végleges megállapodásról, sem a haszonélvezetre fentartott birtokrészlet minőségéről határozott tudmásuk nincs. Másodsorban az alp. a i'elp.-t ez. irányban a főesküvel kinálta meg, mely esküt a felp. el is fogadott, és minthogy az a körülmény, hogy az átruházási jogügylet Írásba foglaltatott, nem szolgál törvényes akadályul annak a főesküvel való bizonyítására, hogy az Írásbeli szerződések tartalmán kivül a vitatott életfogytiglani haszonélvezet fentartatott: ennélfogva az elsőbiróság Ítéletének mv.-ával a főesküt felp.-nck meg kellett ítélni és a keresetileg követelt birtokba bocsátásra a telekkönyvi tulajdon kifolyásaképen az alp.-t a főeskü letételétől feltátelezetten kötelezni (1892. nov. 15. 7415. sz.) C.: Hh. indokainál fogva annál is inkább, mert Írásbeli szerződéssel szemben csak oly állítólagos kikötések nem vehetők tekintetbe, a melyek az írott szerződés tartalmával ellentétben állanak ; az a kikötés azonban, mely szerint az eladott ingatlanokból egyik részletnek haszonélvezete éltök fogytáig az eladó szülőket illesse, a ('), D) és E) a. bemutatott adásvevési szerződések tartalmába nem ütközik. (1893. decz. 30. 458. sz.) 105. Szegedi T. : Az írásbeli szerződés ama tartalmávalr mely szerint az alp, díjazása a tiszta haszon bizonyos járulékában állapíttatott meg, ellenkezik az olyan megállapodás, mely szerintT tekintet nélkül a tiszta haszonra, az alp. havi 100 frt díjazásban feltétlenül részesül; mihezképest ennek mellőzésével, ha tiszta haszon nincs, alp.-nek fizetésre igénye nincsen és az előlegül felvett összeget visszafizetni köteles. (1897. máj. 18. Gr. 45. sz.) 106. Bpesti T.: Általánosan elfogadott jogszabály, hogy a midőn a felek egymásközti jogviszonyukat okiratba foglalt szerződéssel szabályozzák, e jogviszony megállapításánál az okirat tartalma az irányadó. A miből jogszerűen következik, hagy az oly szóbeli nyilatkozatok, melyek az okiratba foglalt szerződés létesítése közben