Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

482 Szerződés. hogy a legelőjutalékot el nem adta s az erre vonatkozó tulajdonjogát fentartotta. Minthogy tehát ezek szerint a felp. eladó jogosult volt bizonyítani, hogy a kereseti legelő jutalékot el nem adta, a felebbezési bíróság az emiitett jogszabályt meg nem sértette, sőt az anyagi jognak megfelelően járt el. (1900. márcz. 28. G. 29. sz.) 98. B p e s t i T.: Ha az engedményokirat az engedményezés föltételeinek közelebbi meghatározása nélkül pusztán a követelés átruházását tartalmazza, mint ezzel az okirattal nem ellentétes, íig3rolembe vehető az a szóbeli megállapodás, mely szerint a követelés átruházása szavatosság nélkül történt. (1900. szept. 14. L (í. 151. sz.) 99. C. : A felebbezési biróság tényként azt állapította ugyan mog, hogy a peres felek az italmérésre vonatkozó szerződéseiket írásban kötötték és hogy azokban az van kikötve, hogy alp. a bormérést bármikor megszüntetheti, de a felebbezési biróság azt is tényként állapította meg, hogy a mikor ez a visszavonhatóság magyarázva lett, akkor a szerződést készítő alp. ezt ugy magyarázta, hogy felp.-ek legalább egy évig g3^akorolják az italmérést. Ez a szóbeli magyarázat, habár az az Írásbeli szerződés megkötésekor történtként van megállapítva, a peres felek közt kötött szerződés értelmét és tartalmát állapítván meg, a peres felek közötti jogviszony megbirálásánál tekintetbe veendő és a felebbezési biróság nem sértett anyagi jogszabályt, illetőleg nem mellőzte az Írásbeli szerződések kikötéseit, a mikor a szerződő felek által elfogadott értelmezés tekintetbe vételével akként döntött, hogy alp. a bormérésnok az egy évből még hátralévő 4 hónap letelte előtt felp.-éktől elvonása által a szerződést megszegte és felp.-éknek kártérítést adni tartozik. (1900. nov. 2. I. O. 386. sz.) KM). C.: A peres felek a szerződés megkötésekor oly egyértelmű szóbeli akaratkijelentést tettek, hogy a szerződésnek ama feltétele, hogy a haszonbérleménj^en termelt takarmány onnan el nem vihető, hanem becsértékben a tulajdonosnak átadandó, tehát az átvétel tekintetében alp. haszonbérbeadóra is kötelező, minthogy eme kijelentés a szerződés tartalmával ellentétben nem áll, a szerződő feleknek a szerz dés létesítése alkalmával történt szóbeli kijelentései pedig az ő szerződésszerű akaratnyilvánításuk keretébe tartozván, a kijelentéseikben foglaltak a létrejött szerződésnek kötelező feltételei még akkor is, ha ezek az írásbeli, de nem ellentétes szerződésbe fel nem vétettek. (1901. jun. 27. I. (T. 248. sz.) 101. 0.: Ha az okirat szövege a felek közti vitás kérdést egész világosan nem határozza meg. helye van annak, hogy a vitás