Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

A szerződések alakja. 461 94. C. : Az okirat tartalma szerint a felek, a vétel tárgyát egy használt (g-ebrauchte) gőzcséplőgépben jelölték meg. A midőn tehát az alp. a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint azt vitatta, hogy a vétel megkötésekor ki lett kötve, hogy a szállitandó gépnek csupán hat hétig használtnak szabad lenni, nem kivánt az okirat tartalmától eltérő szóbeli megállapodást bizonyitani, hanem csakis azt, hogy a felek megállapodtak az okirat tartalmában a vétel tárgya minőségének megjelölésére használt kifejezésnek értelmére nézve. Minthogy pedig a felek szerződések megkötésénél az általok használt kifejezéseknek, az ő szerződési akaratuknak megfelelő értelmét közmegegyezéssel meghatározhatják, ennélfogva az alp. sem volt elzárható attól, hogy bebizonyithassa, hogy a vétel megkötésekor, az arról felvett okirat tartalmába felvett „használt" gőzcséplőgép kifejezésnek megállapodásszerű értelme a felek között milyen volt. A felebbezési biróság ily megállapodás létrejöttére vonatkozó megállapitása pedig ténykérdésre vonatkozván, a S. E. 197. §. 2. pontja szerint, csupán eljárási jogszabály megsértése okából volna megtámadható, ezt azonban a felp. nem panaszolja, (1897. szept. 10. I. G. 188. sz.) 95. C.: Az okirat kifejezett tartalmával^nem ellenkező szóbeli megállapodás akkor is hatálylyal birhat, ha az az okirat kiállítása előtt létesült. (1898. jan. 27. I. G. 436. sz.) 96. C. : Az Írásbeli szerződés mellett is az azzal egyidejűen létrejött megállapodás hatálylyal bir akkor, ha a szóbeli megállapodás az írásbeli szerződés tartalmával nem ellenkezik, hanem azt kiegészíti. Az alp. részéről a fentebbiek szerint elvállalt az a kikötés, hogy az italadó beszedési jogot ugy adja haszonbérbe, hog}r az italmérést is egyedül felp.-ek gyakorolják, nem ellenkezik a B) alatt mellékelt szerződés tartalmával, mert ebben olyan kikötés, hogy az italmérési jogot felp.-eken kivül más is gyakorolhatja, nem foglaltatik. (1898. jun. 30. I. G. 175. sz.) 97. Szegedi T. : A szerződésről kiállított okirat tartalma ellenében csak az olyan szóbeli megállapodás nem bizonyítható, a mely az okirat kifejezett tartalmával ellentétes, már pedig a felek közt létrejött adásvevési szerződésről kiállított okiratban a kereseti legelőjutalékról kifejezett rendelkezés nem foglaltatik, e tartalommal szemben tehát vitatható és bizonyítható az, hogy e legelőjutalék az adásvételnek tárgyát képezte-e, vagy sem? Nem zárja ki ezt a legelőjutaléknak tartozéki minősége sem, mert cz csak vélelmet állapit meg, e vélelemnek azonban nincsen más joghatása, mint az, hogy azzal szemben az eladót terheli annak a bizonyítása, Grill-féle Döntvénytár: Kötelmi jog.