Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

478 Szerződés. ként. A kötelezvény külalakja szerint a III. rendű alp. azt azon a helyen irta alá, a hol azt az I. rendű alp. a felebbezési bíróság tényállasa szerint, kétségtelenül mint adós irta alá. Ezzel a külalakkal szemben tehát a Ill-ad rendű alp.-l terhelte a bizonyítás arra nézve, hogy ő az okiratot nem adósként, ham m csak tanuként irta alá. A felebbezési bíróság pedig az okiratnak bizonyító erői csak azért nem tulajdonított, mert a tanuként kihallgatott C. I. és G. I. előttemező tanuk vallomása nem szolgáltatott bizonyítékot arra nézve, hogy a Dl-ad rendű alp. részéről a kötelezettség vállalására nézve akaratnyilvánítás nem történvén, egyező akaratnyilvánítás hiányában kötelezettség jogilag nem jön létre. Ez a jogi nézet azonban téves. Ha az irni és olvasni tudó személy az okiratot aláírja, akkor az ellenkező bizonyításáig az vélelmezendő, hogy az aláirt okirat tartalma az ő akaratának megfelel, és az akaratnyilvánítás nemcsak kifejezett szavakkal, hanem oly tényekkel is történhetvén, a melyek az akarat iránt kétséget fenn nem hagynak, oly esetben, a mikor az ügyletről okirat állíttatik ki, maga az okirat aláírásának ténye is már magában foglalja az akaratnyilvánítást. Minthogy azonban a 111. rendű alp. a kötelezvénynyel szemben azzal a kifogással védekezett, hogy ő azt nem adós, hanem csak tanú minőségében irta alá, s az ő akarata csak az ily minőségben való aláírásra voll irányozva : minthogy továbbá a felebbezési bíróság az e részben kihallgatott tanuk vallomását ítéletében tartalmilag felhozta ugyan, de azt, hogy eme vallomásokkal vagy a peres felek eskü alatti vallomásaival mit tart vagy nem tart bizonyítottnak, elő nem adta s így abban a tekintetben, hogy a III. rendű alp. akarata mily minőségben való aláírásra volt irányozva, a tényállást meg nem állapitolta : minthogy végül ily körülmények közt a külalakra nézve az 1868: LIV. tcz. 167. §. b) pontjának megfelelőleg kiállítottunk látszó kötelezvény bizonyító ereje iránti kérdés, és ezzel az is nyílt kérdés maradt, hogy a fizetési kötelezettség elvállalására vagy el nem vállalására vonatkozó bizonyítás terhe a felp.-ekre, vagy pedig III. rendű alp.-re hárul-e : mindezeknél fogva az ügy a felülvizsgálati eljárásban érdemi eldöntésre nem lévén alkalmas, a felebbezési bíróság Ítéletét a S. E. 204. §-a alapján fel kellett oldani és a rendelkező résznek megfelelő határozatot hozni. (1903. jun. 24. I. Gr. 116. sz.) Eltérés a betűkkel és a számjegyekkel kiirt számok között. 88. Szegedi T. : Az ellenkező bizonyítása nélkül a betűkkel és számokkal írott vételár között jelentkező eltérés miatt a betűkkel kifejezett összeget kell a valóságos vételárul elfogadni, mert a betűk-