Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

A szerződések alakja. 477 részt az 1860-as évek végén 250 frt vételárért megvásárolta, a vételárt az eladónak ugyanakkor kifizette, és az eladó a vételár folytán a kereseti ingatlant azonnal átadta, alp. pedig beismeri, hogy alp. a kérdéses ingatlannak jelenleg is birtokában van, mely hosszú birtoklás által is a tulajdonszerzés támogattatik. Mely bizonyítékok által a vétel megtörténte kellőleg bizonyítva lévén, annak alapján az elsőbiróság Ítéletének mv. mellett a felp. tulajdonjogát megítélni és alp.-t a felp. tulajdonjogának a kereseti ingatlanra leendő bekebelezésének törésére annyival inkább kötelezni kellett, mert a tanuk abbeli vallomása, hogy a vétel megtörténtéről írásbeli szerződés is készült, a tanuk által igazolt szóbeli szerződés joghatályát le nem ronthatja, és pedig annál kevésbbé, mert alp. maga sem állítja, hogy az adásvevési ügyletre nézve írásbeli szerződés kiállítása volt kikötve. (1892. márez. 8. 29,300/1891. sz.) C.: Hh. (1892. nov. 20. 4519. sz.) Ellenkezők: 85. C. : Ha a felek a köztük létrejött ügyletet irásba foglalták, a köztük létesített ügylet jogi természetének megbirálásánál első sorban az okirat tartalma az irányadó és annak ismerete nélkül az, hogy a felek szándéka mily ügylet létesítésére irányult, meg nem állapitható. E szerint a felebbezési bíróság az által, hogy a kötvény bekivánása és betekintése nélkül a kereseti ügyletet jogilag minősítette, jogszabálysértést követett el. (1898. febr. 3. I. G. 479. sz.) 86. Kassai T.: Állandóan követett jogszabály az, hogy oly esetben, a mikor az egymással jogviszonyban lévő felek a jogviszonyra vonatkozóan okiratot állítanak ki és eme jogviszonyból érvényesíteni kívánt jogok és kötelezettségek megáDapitása czéljából az okiratot fel is mutatják, a jogviszony és illetve a jog és kötelezettség mérA7ének a meghatározására is csupán az okirat az irányadó. (1900. jan. 18. G. 102/1899. sz.) A szerződési okirat aláírása kiállítóként vagy tanuként. 87. C. : A kereset alapjául vett kötelezvény az 1868: LIV. tcz. 167. §. b) pontjának megfelelően mutatkozik kiállitottnak és erre nézve a S. E. 73. §. azt rendeli, hogy az ily alakban kiállított magánokirat, ha valódisága nincs kétségbe vonva, vagy be van bizonyítva, az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy kiállítója a benne foglalt nyilatkozatokat tette. A felebbezési bíróság tényállás a szerint azt az okiratot a III. rendű alp. is aláirta, és a felp. és a III. rendű alp. közt az volt vitás, hogy ez az alp. azt az okiratot adósként irta-e alá, vagy pedig csak tanú-