Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

474 Szerződés. 76. C. : Ha a telek világosan Írásbeli szerződés kötésében egyeztek meg, a szerződés annak írásba foglalása és aláírása előtt megkötöttnek nem tekintetvén, ha az írásbeli szerződés nem készült el, a szerződés az osztrák polgári törvénykönyv 884. §. értelmében megkötöttnek nem tekinthető. Ily esetben szerződésszegésről nem lehet szó: az ily megállapodás mellett átvett foglaló kétszerest1 nem követelhető, hanem csak az előbbi állapotba való visszahelyezésnek van helye. Az ily megállapodás alapján átvett és a szerződés létre nem jötte folytán birói letétbe helyezett foglaló fizetésül letettnek csak akkor tekinthető, ha a letevő az ellenfelet a foglalóval a letétel előtt megkínálta s ez azt elfogadni vonakodott. (1251/1896. sz.) 77. C. : Abban az esetben, ha a felek a szerződés létrejöttét kifejezetten az irásba foglalástól s mint a jelen esetben, a kezességnek is Írásban való kifejezésétől tették függővé, a szerződés jogérvényesen megkötöttnek csak akkor tekinthető, ha a szerződős a kezességi mellékszerződéssel egyetemben irásba foglaltatott, s a lelek részéről ily alakban elfogadtatott. (1896. márcz. 27. í. (!. 50. sz.) 78. C. : Altalános jogszabály, hogy szerződések rendszerint szóbeli nton is érvényesen jöhetnek létre, továbbá, hogy abban az esetben, ha a felek abban eg}Teznek meg, miszerint a szóbeli uton keletkezett megállapodásról utóbb írásbeli szerződés állittassék ki, az írásbeli szerződés kiállításának valamelyik fél részéről való megtagadása avagy nem teljesítése a szóbeli szerződés hatályára, illetve a szerződés érvényére csak abban az esetben bir befolyással, ha a felek a szóbeli megállapodás érvényét kifejezetten attól teszik függővé, hog}r az irásba foglaltassák és az írás a felek által aláírattassák. (1897. jan. 13. I. ü. 335. sz.) 79. B p e s t i T. : Alaptalan alp.-éknek az a) pontra fektetett panaszuk is. mert a peres felek közt létrejött ügylet adásvevési, tehát a kötelmi jognak körébe eső ügylet, nem pedig telekkönyvi ügy, a miből kifolyólag annak jogi megbirálásánál, az országos birói értekezlet 156. §-a értelmében az osztrák polgári törvénykönyv alkalmazást sem nyerhet, de különben is, a mikor a felebbezési bíróság azt állapította meg, hogy peres felek közt a keresetben körülirt ingatlanra nézve érvényes adásvevési szerződés jött Létre és ebből kifolyólag alp.-eket a nem vitás vételárhátralék megfizetésére kötelezte, anyagi jogszabályt meg nem sértett, mert általánosan elfogadott jogszabály az. hogy valamely ingatlan adásvételére nézve a szerződés akár szóbelileg, akár irásbelileg érvényesen megköthető, és hogy csak az esetben nem tekinthető az adásvételi szerződés annak irásba foglalása és aláírása előtt megkötöttnek, ha a szerződő