Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)
A szerződések alakja. 473 A felek akaratelhatározásától eltérő szerződési okirat. 73. C.: A szerződő felekre nézve az alkalmazandó anyagi jogszabályt maga a szerződés alkotja, a felek között a szerződést azoknak egységesen történt ügyleti akaratkijelentése képezi és okirat mellett sincs kizárva annak lehetősége és bizonyitása, hogy az illető okirat tartalmilag valótlan, illetve a feleknek egységesen történt ügyleti akaratkijelentését nem tartalmazza, hanem a feleknek más volt az egységesen történt akaratkijelentése. A felebbezési biróság az erre nézve alp.-ek részéről hivatkozott tanuk vallomása alapján tényként azt áUapitotta meg, hogy a D) és 2. alatti okirat tartalmilag részben valótlan, illetőleg, hogy az a feleknek egységes akaratelhatározását és ennek megfelelő ügyleti akaratkijelentését részben nem tartalmazza, nevezetesen, hogy alp.-ek a D) alatti okiratban foglalt bekebelezési engedélyhez és ennek költsége viseléséhez akaratkijelentést nem tettek, annak az okiratnak ezt a tartalmát a kiállitáskor nem is ismerték és hogy a feleknek az volt egységesen történt ügyleti akaratkijelentése, hogy rossz termés esetére nemcsak az ez évre kötelezett évi részletnek, hanem az összes további évi részleteknek fizetési ideje további egy-egy évre fokozatosan elhalasztatik. E tényállás mellett az anyagi jog alkalmazása szempontjából helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, a mely szerint felp.-t a bekebelezési költségekre irányult keresetével elutasította. (1901. máj. 15. I. G. 164. sz.) Okiratba még nem foglalt szóbeli megállapodás. 74. C.: A kétoldalú szerződés rendszerint nem annak okiratba foglalásával, hanem a feleknek már szóbelileg történt megállapodásával létrejön és ekként már létrejött szerződés erejét nem érinti az, hogy csak az egyik szerződő fél állit ki a reá vonatkozó lekötelezettségről okiratot. (1898. szept. 22. G. 206. sz.) Az írásba foglalás kikötésének hatálya. 75. C.: Ha a felek megállapodása szerint Írásban megkötendő vásár-szerződés reményében a vásárló oly feltétellel ad vételári előleget, hogy az — a mennyiben az Írásbeli szerződés megkötése alkalmával a feltételek megállapításánál kölcsönösen ki nem egyenlíthető nézeteltérések merülnének fel — visszaadandó legyen, feltétlenül visszakövetelhető ez összeg, ha az írásbeli szerződés létrejöttének meghiúsultát eredményezett nézeteltérések valóban felmerültek, tekintet nélkül arra, hogy azok mily természetűek voltak s a szerződő felek melyike által idéztettek elő. (1764/1894. sz.)