Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

472 Szerződés. tendő, ha az illető szerződő fél azt aláirta, vagy az aláírást pótló kézjegy gyei ellátta, már pedig a felebbezési bíróság azt állapította meg, hogy felp.-ek valamely munkavállalási szerződést alá nem írtak, vagy kéz jegy gyei el nem láttak. Ott, a hol a törvény valamely jogügyletnek létrejöttében Írásbeli szerződést kiván, a jogügylet jogérvényesen megkötöttnek csak abban az esetben tokinthető, ha a szerződő felek a szerződést Írásban s a megfelelő alakban kiállították, már pedig az 1876: XIII. tcz. 85. §-a szerint a mezei munkavállalási szerződés érvényességéhez megkívántatik, hogy az irásba foglaltatik, és az ügylet jogérvényesen megkötöttnek csak az ily írásbeli szerződés kiállításával tekinthető. (1899. okt. 21. L G. 818. sz.) 71. C.: A felebbezési bíróság kiindulási pontja az, hogy a végleges szerződés aláírásakor nem tétetvén szóbeli kijelentés, mely a szóbeli megállapodástól eltérő rendelkezést tartalmazott volna, a szerződésnek a szóbeli megállapodástól eltérő rendelkezése hatálytalan. Ez a kiindulási pont azonban téves, mert az irásba foglalt szerződés érvényességének nem szükségképeni feltétele az, hogy azt szóbeli megállapodás előzze meg, hanem a szerződésben foglalt megállapodások akkor is kötelezővé válnak, ha annak tartalmáról a szerződő felek tudomással bírnak és annak tartalmát ismervén, bár szóbeli kijelentést annak elfogadása iránt nem nyilvánítanak, azt mégis tartalmának ismerete mellett aláírják. Minthogy tehát a felebbezési bíróság' tényállása nem tartalmazza azt, hogy felp.-ek a •/. a. szerződés aláírásakor 2. pontjának tartalmára nézve megtévesztettek volna, ellenben felp. vevők a felebbezési bíróság részéről kifejezetten elfogadott elsőbirósági tényállás szerint a */• a. végleges szerződés aláírásakor tudták azt, hogy annak második pontja azt tartalmazza, hogy az eladott ingatlanon a vadászati jog kizárólagos gyakorolhatása 15 év tartamára az eladó alp. részére tartatott fenn s ennek ellenére azt mégis minden fentartás nélkül aláírták, ebből jogszerűen következik, hogy a szerződés megtámadott része reájuk kötelezővé vált, következően a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint a szóban forgó szerződés 2. pontjának rendelkezését a végleges szerződés előtti megállapodásra tekintettel, hatálytalannak jelentette ki, nyilván jogszabályba ütközik, ehhez képest azt meg kellett változtatni és felp.-eket keresetükkel elutasítani. (1900. deez. 12. I. G. 488. sz.) 7*2. Temesvári T.: Még ld nem töltött szerződési űrlap aláírása vagy e helyett kézjegygyei való ellátása a szerződés irásba foglalásával nem egy értelmű. (1901. okt. 18. G. 85. sz.)