Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

464 Szerződés. bánatpénz is van kikötve. Kétségtelen tehát, hogy az F) alatti okirat, és az E) alattihoz csatolt ennek megfelelő melléklet a vételügylet lényeges feltételeit tartalmazzák s a mennyiben a szerződő felek amaz okiratokat aláírásaikkal ellátták, a vételügylel létrejöttnek tekintendő. Mit sem változtat azon az. hogy a szerződő felek ezeket az okiratokat ideigleneseknek nevezték s magukat arra kötelezték, hogy az átvétel napjául meghatározott 1897. évi október hó L-én végleges szerződést fognak kiállitani, mely azonban meg nem történt; mert a végleges szerződés kiállítása bontó feltétel g3'anánt ki nem köttetett, e nélkül pedig az ideiglenes szerződés, még ha az összes szerződési feltételeket nem is tartalmazza, a benne foglalt kötelezettségekre nézve, mint irásba foglalt és a szerződő felek által aláirt pontozat, kötelező. Maga alp. is a felebbezési bíróság által valódinak megállapitott E) alatti keresetlevélben a vételi szerződés létrejöttét hangsúlyozta és épen a létrejött szerződés alapján követeli a vele szerződésre lépett vevőktől a kikötött 2000 frt bánatpénz megfizetését. Midőn tehát a felebbezési biróság ezek ellenére azt mondta ki, hogy a vitatott vételi ügylet nem jött létre, a szerződések keletkezésére vonatkozó anyagi jogszabályokat megsértette. (1898. szept, 13. I. G. 151. sz.) A teljesítés megkezdése.mint a szerződés megkötésének bizonyítéka. 52. C.: Minthogy a felébb, biróság Ítéletében megállapitott és panaszszal meg sem támadott tényállás szerint felp. társulat az alp.-ek földjeinek a gőzekével való felszántását megkezdette és ezt a munkát részben bevégezte, keresetében pedig a részben telj esitett munkáért a kötlevél szerint járó munkabért alp.-eken követeli, a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt, a midőn a peres felek között ekkép létrejött jogügyletet kétoldalú, vagyis oly szerződésnek minősítette, melynél fogva mindkét fél kölcsönösen igér egymásnak szolgáltatást akkép, hogy mindkét fél egyaránt az elvállalt kötelezettség tekintetében kötelezettnek és viszont jogosítottnak tekintendő ; a kölcsönösen elvállalt kötelezettség pedig a jelen esetben abból áll, hogy egjTészt felp. az alp.-ek földjeit a kikötött munkabérért gőzekéjével felszántja, másrészt alp.-ek a kikötött munkabért felp.-nek megfizetik. A jogügyletnek ily minősítésén nem változtat az a körülmény, hogy a felp. társulat az A) alatti kötlevélben kifejezetten ki nem jelenti, hogy ő a felszántás iránt kötelezettséget vállal, mert felp. azzal, hogy az alp.-ek részéről nála megrendelt munkát megkezdette s részben végezte, a megrendelést elfogadta, mely tények