Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

A szerződések megkötése. a részletes szerződés megkötésére készeknek íryilatkoztak. Kétségtelen ugyan, hogy ezen kölcsönös nyilatkozatok a felek között bizonyos jogokat és kötelezettségeket állapítottak meg, a miből következik, hogy a mennyiben alp. ama kötelezettségének, hogy a vasút kiépitését felp.-éknek adja át s illetőleg, hogy az épitési szerződést velük kötendi meg, eleget nem tett: felp.-éknek az A) és B) alatti előleges egyezkedésből eredő felmerült költségeiknek, mint tényleges káruknak megtérítésére köteles, a mint ezt a kötelezettséget a D) alatti levélben alperes maga is elismeri. Minthogy azonban felp.-ek keresete nem erre, a ténylegesen szenvedett káruknak megtérítésére irányul, hanem a kereset tárgyát a G) alatti költségvetés alapul vétele mellett annak a különbözetnek, mint elmaradt állitólagos haszonnak megtérítése iránti kérelem képezi, a mely az A) alattiban megállapitott és a G) alattiban kitüntetett vasutépitési költségek között mutatkozik, ezzel a keresetükkel az elsőbiróság felp.-eket helyesen utasitotta el az Ítéletének indokolásául felhozottak alapján és azért, mert eltekintve attól a kérdéstől, hogy az A) alatti alapján felp.-eket elmaradt haszon megtérítése iránt való jogosultság egyáltalában megilleti-e, minthogy a peres felek között a végleges és részletes szerződés meg nem köttetett s ekként a tervezett vasutépitésnek azok a költségrészletei, a melyek a G) alatti költségvetésben felsorolva vannak, a felek által szerződésszerüleg még meg nem határoztattak, ha a felp.-éknek a vesztett haszon iránti igénye jogosultnak is ismertetnék el: nem volna megállapítható, hogy a tervben volt szerződéssel vállalandott kötelezettségeik a G) alattinak mennyiben feleltek volna meg; a miből következik, hogy ennek a költségvetésnek puszta feltevésekre alapitott tételei az esetleg elmaradt haszon mennyiségének megállapítására, részletes szerződés hiányában még kiindulási alapul sem fogadtathatnak cl. (1896. okt. 14. 3175. sz.) C.: Felp.-éknek teljes kártérítéshez joga megállapittatik. Indokok: Hogy a keresetben körülirt szerződés a peres felek között tényleg és jogérvényesen létrejött, azt az A), B) és C) alattiak, hogy pedig alp. ettől a szerződéstől egyoldalúan elállott és visszalépett, azt a D) és F) alatti okiratok bizonyítják. Tekintve már most, hogy a szerződéstől egyoldalúan visszalépő és igy szerződésszegő fél a volt szerződő felének teljes kárpótlással tartozik és igy nemcsak a tényleges kárt, hanem a vesztett hasznot is megtéríteni köteles, felp.-éknek erre való jogát, illetve alp.-nek a teljes kártérítésre kötelezettségét megítélni kellett. Minthogy azonban a kártérítés összege kérdésében az alsóbiróságok nem határoztak, az clsőbiróságot a per érdemében további eljárásra és uj Ítélet hozatalára kellett utasítani. (1897. márcz. 30. 6310/1896. sz.)