Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

462 Szerződés 48. C.: Azzal nem sértett meg a felebbezési bíróság jogszabályt, hogy az egyezség létrejöttét ahhoz kötötte, hogy ne csak az egyezkedés egyik pontjába — a perek megszüntetésére hanem az egyezségi alkudozás körébe vont minden pontra nézve megállapodás létesüljön. Mert mindaddig, mig a szerződő felek nyilatkozata az alkudozás egész körére teljes összhangba nem egyesül, a szerződés létre nem jön. (1899. febr. 22. I. G. 577/1898. sz.) 49. C. : A peres felek 1898. év folyamán oly egyező szóbeli nyilatkozatokat tettek, hogy felp. 10590 írtért elvállalja alp.-ek házának épitését olykép, hogy az épitéshez 1941 frt 88 kr. értékű vasanyag alp.-ek által szállítandó. A felek a szerződés körül felmerülő egyéb kérdésekre, vagyis a vállalati szerződés többi részleteire s mellékbatározmányaira vonatkozó megegyezésüket függőben hagyták, a miből jogilag következik, hogy a peres felek között az építésre nézve a végleges szerződés létre nem jött. Tényként állapította meg továbbá a felebbezési bíróság, hogy a felek a szerződésnek irásba foglalásában egyeztek meg, mely írásbeli szerződés elkészítésével alp.-ek dr. R. A. ügyvédet bízták meg s hogy végül a 9 •/. alatti szerződési tervezetet az abban foglalt föltételekkel kívánták alp.-ek a felp, által elfogadtatni ós aláíratni, a mely szerződési tervezetben nemcsak a terv és költségvetéstől eltérő pontok foglaltatnak, hanem több oly kikötés is, a melyek felp, kötelezettségeinek nyilván lényeges részeit szabályozzák, a mint ezeket a kikötéseket a felebbezési bíróság ítélete felsorolja. A mennyiben tebát a tényállás szerint az alp.-ek az írásbeli szerződési tervezetben oly eltérő pontokat ós kikötéseket kívántak, a melyek elfogadása iránt felp. korábban szóbelileg nyilatkozatot nem tett, felp. ezeket a pontokat és kikötéseket elfogadni jogilag köteles nem volt és ekként a végleges szerződés a peres felek között létre nem jővén, a felebbezési bíróságnak e kérdésre vonatkozó, valamint az a jogi döntése is helyes, hogy a felp. szerződésszegésére alapított kártérítést tárgyazó viszonkeresetnek jogalapja nincs. (1901. jan. 31. I. G. 589. sz.) Szerződési pontozatok hatálya. 50. C. : Az osztrák polg. törvénykönyv 885. §. értelmében kötelem alapjául a felek által aláirt oly okirat szolgálhat, a melyben a felek a közöttük létesített jogviszony lényeges pontjaira nézve határozott megállapodásra jutottak. Az A) alatti okirat bérleti jogviszony létesítését czélozván, a bérleti szerződés létrejöttének lényegét képezi, hogy a szerződő felek a bérlet tárgya iránt oly képen egyezzenek meg. hogy a megegyezés alapján a bérlet tárgyára