Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)
Általános szabályok. C.: A másodbiróság Ítélete mv. és az elsőbiróság ítélete hagy atik helyben az abban felhozott indokoknál fogva. (1902. okt. 21. 7108/1901. sz.) Végrehajtási letiltás ellenére teljesített fizetés. 391. Szegedi T.: Kártérítés csakis valamely szerződési kötelezettség megszegése, vagy tiltott cselekmény, illetőleg ilyen minőségű mulasztás miatt követelhető. Már pedig felp. az alp.-sel szerződéses viszonyban nem állott, az alp.-nek jelzett eljárása, még ha az tényként megállapittatnék is, egyedül a letiltó fél irányában esnék tiltott cselekmény fogalma alá, mivel a letiltás következtében csupán a letiltó és a végrehajtást szenvedőnek adósa között keletkezik oly jogviszony, a mely a végrehajtást szenvedőnek adósát eltiltja attól, hogy ez a nála letiltott követelést az ő hitelezője, t. i. a végrehajtást szenvedő, vag}r ennek más, letiltással nem élő hitelezője részére kifizesse. A miatt tehát, hogy az alp. B. P.-nak nála letiltott követelését állitólag B. B.-nak kifizette, a letiltással élt bácstopolyai takarékpénztár léphetett volna fel az alp. ellen kártérítési keresettel. Az által pedig, hog3r felp., mint a nevezett pénzintézet részére kiállított váltó forgatója, a váltókövetelést B. P. helyett állitólag kifizette, a váltón nem szereplő alp. és a felp. között jogviszony szintén nem keletkezett, mert váltótörvény 51. §-a értelmében a forgató a fizetésből eredő jogait csak előzői ellen és pedig visszkereset utján érvényesítheti. A váltóbirtokos takarékpénztárnak B. P. egyetemleges adós eUen vezetett végrehajtás utján szerzett jogaiba pedig a váltókötelezettségben állott felp., mint szintén egyetemleges adóstárs, már csak azért sem léphet be, mert az általa teljesített fizetés a jogosított váltóbirtokosnak valamennyi adósa irányában fennállott követelését s ebből folyóan a végrehajtás utján szerzett jogait s így az alp. ellen állitólag keletkezett kártérítési igényét is megszüntette, a megszűnt jog pedig másra át nem szállhat, sem át nem ruházható. A felebbezési bíróság tehát nem sértette meg az anyagi jognak a kártérítésre vonatkozó szabályait akkor, a mikor a felp. részéről vitatott ténykörülményeknek alapul vételével az alp. kártérítési kötelezettségét a felp.-sel szemben meg nem állapította. (1900. jun. 19. G. 88. sz.) Törvényes zálogjog helytelen gyakorlása. 392. Bpesti T.: Mivel a most kifejtettek igazolják, hogy alp. felp.-nek sem kár, sem lakbér czimén adósa nem volt és alp., a midőn a felp. gépét biztosítékul visszatartotta, jogellenesen járt el,