Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

624 Tiltott cselekmények. beleegyezésre következtetni sem lehet és az erre vonatkozó beleegyezésnek tényét a felebbezési biróság különben sem állapította meg. A dolog ez állásában tehát a beleegyezésre ^ állapitott jogszabály nem alkalmazható, olyan jogszabály pedig nem létezik, a melynél fogva az, a ki a kárositó cselekményről tudomással bir és azt elhárítani nem igj-ekszik, kártalanítási teltétlenül nem igényelhetne, mert ez a tudomás és a kár elhárításának az elmulasztása csak akkor szolgálhat károsultnak a hátrányára, ha a kárositónak fennálló külön jogviszonynál fogva a kárnak a kárositó érdekében való elhárítása s igy a kárositó érdekének a védelme a károsult' kötelessége volna, ilyen különös viszonyt azonban az alp.-ek nem állitottak. (1900. május. 29. G. 71. sz.) A büntető birósag határozatának hatálya a kártérítés kérdésébeu. 379. C.: Tekintve, hogy a beszerzett bűnügyi iratok tanúsába szerint a büntető biróság által felp.-nek csak a kártérítési követelés Ítéltetett meg, a melyet ő gyógykezelés, orvosi dij és 150 napig tartó munkaképtelenség czimén a végtárgyalás rendén saját maga felszámított; ellenben munkaképességének a szenvedett kartörés és ficzam folytán beállott állandó korlátozása miatt felp.-nek a képviselője által a végtárgyaláson feladott kártalanítás iránti követelése a bűnügyi ítéletek által el nem biráltatott, tekintve, hogy a végtárgyalás rendén meghallgatott szakértő véleménye szerint felp. balkarján szenvedett sérülések teljes meggyógyulása még kizárva nem volt, holott eme per rendén, tehát a büntetőbírósági ítéletek meghozatala után kihallgatott .szakértők véleménye szerint a teljes kigyógyulás lehetősége már kizárva és e miatt felp. rendes munkaképességében állandóan korlátozva van, mindezeknél fogva a keresetben követelt kártérítés iránti igénye az alsóbiróságok által felhozott indokból megtagadható nem lévén: mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával felp.-nek kártérítéshez való jogosultságát megállapítani és ehhez képest az eljáró tsz.-et további perrendszerü eljárásra utasítani kellett. (1894. jun. 12. 4409/1893. sz.) 380. Bpesti T.: Az a körülmény, hogy Sz. Gy. egyik örökőse a most III-rendü felp.-ként szereplő Sz. R. és ennek férje, R. J., a kereset megindítását megelőzőleg még 1892. évi márcz. hó 15-ik napján bűnvádi feljelentést tettek N. A. alp. és ennek telekkönyvi jogelőde a Bj 11. sorszám alatti bejegyzés alapját képező szerződésen eladóként feltüntetett K. M., előbb B. I.-né, ujabban férj. F. M.-né ellen és hogy az ennek folytán folyamatba tett büntető eljárás megszüntettetett azért: mert a kérdéses adásvételi