Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

Általános szabályok frtot kitevő valóságos kár fele részének és kamatainak, valamint a per körülményeinél fogva az 1893 : XVIII. t.-cz. 110. §-a alapján a perköltség egy részével a megtérítésére is kötelezni. (1899. okt. 19. G. 67. sz.) Nem követelhet kártérítést, a ki maga is jogtalanul cselekedett 377. C. : A kereseti állítás szerint alp. által levágatott faágakra nézve a per folyamán tartott bírói szemle alkalmával megállapittatott, hogy azok a perben említett dülőut mentén ültetett diófákról az ut felé nyúltak; a perben kihallgatott szakértő véleménye szerint pedig kilencz ág az előző években vágatott le s a szakértő azt is előadja, hogy az állítólag alp. által levágott ágak legalsóbb fekve süek voltak. A törvény értelmében aközutaknak bármely elfoglalása és a fáknak oly ültetése, mely a szabad közlekedést gátolja, tilos lévén, az alp.-nek tulajdonított faáglevágatás következtében felp.-nek kártérítéshez való joga nem származott, annál kevésbé, mert a szakértő véleménye szerint a fák, melyekről az ágak levágattak, már az előző években történt csonkitások és galytörések következtében hanyatlanak s mert felp. maga sem állította, hogy a levágott ágakat alp. magának megtartotta. (1895. jun. 11. 126. sz.i A károsító cselekmény elháríthatósága és az elhárításra való kötelezettség. 378. Szegedi T.: A harmadrendű alp. felülvizsgálati kérelmét arra alapítja, hogy a felebbezési bíróság azt a jogszabályt sértette meg, a mely szerint az nem követelhet kártérítést, a ki a károsító cselekmény fenforgásáról tudomással birt és azt elhárítani nem igyekszik, sőt abba belenyugszik. Az alp. szerint ez a jogszabály a jelen esetben azért volt volna alkalmazandó és ennek alapján a felp. keresetével azért volt volna elutasítandó, mert 1898. október hó 1-én, vagyis akkor, a mikor felp. bérleti joga kezdetét vette, a felp. tudta azt, hogy a fenyők nagy része a vitás területen már elhelyezve volt, mégis ezt az alp.-t a jelen per megindításáig nem értesített5 arról, hogy ez az elhelyezés a felp.-re káros, és bár az 1888: XIX. tcz. 64. §-ának c) pontja a felp.-t erre feljogosítja, a káros állapot megszüntetése czéljából az illetékes hatósághoz nem folyamodott. Ez a panasz alaptalan. Az 1888 : XIX. tcz. 64. §. c) pontja ugyanis a parti tulajdonos által el nem követett kihágásra vonatkozik, az tehát a fenforgő esetre nem alkalmazható, következően annak nem alkalmazásából a felp -re hátrány nem származik. A káros állapotnak bizonyos ideig tűréséből pedig a károkozásba való