Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

622 Tiltott cselekmények. zett jogszabály alkalmazását. A felebbezési bíróság ugyanis itóletének indokolásában kimondta azt, hogy az alp. amaz önhatalmú cselekménye miatt, hogy a felp.-től a keresetben megjelöli okiratot jogtalanul elvette s azt elvesztette, a felp.-nek kártérítéssel tartoznék : a felp.-t azonban koresetének 300 Irt tőkére és kamatára vonatkozó részével mégis elutasította azért, mivel a felp. nem mutatta ki azt. hogy tényleg károsodott. A mely indokolás helyes azért, mivel a íélp. a 300 írt tőkét és kamatát mint egyenértékét követelte annak az adásvételi szerződésnek, a melyet tők1 az alperes vett és neki vissza nem adott: ez a jog pedig a felp.-t meg nem illeti, mert az adásvételi szerződésben kitüntetett és nyugtatott vételár az okirat egyenértékének nem tekinthető. (1896. szept. IS. I. (i. 1B0. sz.) 375. Bpesti T. : A felp. keresetét az állitólag tulajdonát tevő és az alp. birtokába került fénykép felvételi lemezeknek nem természetben való kiadására, hanem e helyett kifejezetten azoknak 300 írtra tett értéke megtérítésére irányozván, kijelentette, hogy azokat természetben visszafogadni nem hajlandó. Azon jogszabály mellett, hogy a tulajdonos eltartóztatott tulajdonát bárkitől visszakövetehheti, a tulajdonost első sorban csak az a jog illeti meg, hogy tulajdonát képező dolgot természetben igényelheti, értékmegtéritést azonban csak akkor követelhet, ha az eltartóztatott dolgot a birlaló már természetben ki nem adhatja, e mellett pedig kár megtérítéséhez csak az esetben nyer jogot, ha az eltartóztatás miatt vagyonában kárt szenvedett. Tekintve tehát, hogy a felebbezési bíróság ítéletében megállapított és a S. E. T. 107. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó tényállás szerint azok a fénykép felvételi lemezek, melyeknek 300 frt értékét felp. alp.-en követeli, az alp.-nél természetben megvannak ; továbbá, hogy felp. mi oly tényalapot sem jelölt meg, a mely mellett őt alp.-sel szemben kárkővetelési jog Ölethetné meg, és ekként felp.-nek kereseti kérelme minden jogos alapol nélkülöz: a felebbezési bíróság a vonatkozó anyagi jogszabályok In-Íves alkalmazásával utasította el felp.-t értékmegtéritésre irányzott keresetével. (1900. ápr. 20. I. Ci. 50. sz.) A károsító és a károsított által egyaránt okozott kár. 376. Kassai T.: Az összeütközést mindkét peres fél vétkes mulasztása okozta és minthogy jogszabály az, hogy oly esetben, a midőn a bekövetkezett kárnak a károsító és károsított egyaránt az okozói, azt közösen viselni tartoznak, ez alapon kellett a felülvizsgálati kérelemnek helyt adni és az alp.-t a per adatai szerint 15<)